Bejelentés


Pifkó Péter honlapja Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. / Einstei


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Pifkó Péter - Zachar Anna ESZTERGOM KRONOLÓGIÁJA 1950-ig Esztergom története az államalapításig Az első őskori telepek nyomai a Duna melletti településekhez kapcsolódnak. Kr. e. 350 000 évvel ezelőtt már önálló telep volt Vértesszöllősön. Itt találták meg az őskőkori emberek maradványait. Kr. e. 100 000 - 40 000 Szintén őskőkori leletek kerültek elő tatabányai Szelim barlangból, valamint a bajóti Jankovich barlangból. Kr. e 20 000 - 10 000 Őskori vadászok táborai voltak Esztergom, Dömös, Bajót környékén. Kr. e. 5000 A megye szinte valamennyi községében megjelentek az újkőkor állattartó, növénytermelő népcsoportjai. A fémművesség nyomai szintén fellelhetők. Kr. e 2000 A korai bronzkor idején városias települések jöttek létre. Kr. e. 1000 körül A késő bronzkorban a földművesség és fémművesség, valamint kereskedés nyomai találhatók a községekben. Kr. e . 400 - 300 A Dunakanyar területére betörtek a kelták. Esztergomban is jelentős településük volt. A város egész területén találtak kelta emlékeket. Szentgyörgymezőn késő kelta fazekastelep nyomai kerültek elő. Kr. u. 41 - 54 A rómaiak Esztergomba és környékére Pannónia megszállásának harmadik szakaszában érkeztek Claudius császár uralkodása idején. 69 - 79 A Duna vonala mellett állandó katonai táborokat, erődöket építettek, a germán markomannok és kvádok ellen. Ekkor létesült az esztergomi Várhegyen is a római tábor. 96 - 117 A súlyosbodó támadások miatt Traianus megkezdte a dunai limes vonal kiépítését : Azaum, ( Almásfüzitő ), Crumerum ( Nyergesújfalu ) és Solva ( Esztergom ). 172 Marcus Aurelius a filozófus császár a kvádok ellen vezetett hadjáratot a Garam mentén. Bényben írta Elmélkedések című művének egy részét. 174. augusztus Marcus Aurelius császár Magyarszőgyénnél a kvádok elleni csatában fényes győzelmet aratott. A csata jeleneteit a Rómában álló diadaloszlopon örökítették meg. 312 - 375 Constantinus és Valentinianus császárok alatt újabb erődök létesültek védelmi célból. Ekkor épült a tokodi tábor, a pilismaróti Homok - hegyi Kiserőd. Az esztergomi Hideglelős - keresztnél lévő erőd, valamint a pilismaróti Kis - hegyi tábor. 375. november 17. Brigetioban Valentinianus császár a kvádokkal folytatott tárgyalás közben meghalt. Ez egyben a római uralom végét is jelentette. 425 - 455 A megye területén hunok tartózkodtak. Csak szórványos régészeti leletek maradtak utánuk. 527 - 547 A longobárdok szállták meg a vidéket, majd Itáliába távoztak. 568 - 803 Az avarok foglalták el Esztergomot és környékét. Régészeti leletek maradtak még fenn Csolnokon, Pilismaróton és Dömösön. 895 - 900 Árpád vezetésével a magyarok birtokba vették a Kárpát - medencét. 969 - 975 Esztergomban született Géza fia Vajk, a későbbi I. Szent István. 970 - 997 Géza fejedelemsége idején a székhely Esztergom lett. Itt kezdte építeni a Várhegyen palotáját és a Szent István vértanuról elnevezett templomot. 972 ősze Pilgrim, passaui püspök hozzájárulásával Sankt Gallen - i Brúnó Esztergomba jött és megkeresztelte Gézát és testvérét Mihályt. Feltehetően ekkor keresztelte meg Géza fiát Vajkot is, aki a keresztségben az István nevet kapta. 973 Géza fejedelem követeket küldött I. Nagy Ottó császárhoz Quedlinburgba, ahonnét keresztény hittérítőket hozatott. Velük iparosok és kereskedők is érkeztek a városba. 989 Adalbert, Prága püspöke Rómából jövet Esztergomot is meglátogatta. A hagyomány neki tulajdonítja István megkeresztelését. 995 Adalbert ismét látogatást tett Esztergomban. 995 Géza fia István és II. Civakodó Henrik bajor herceg leánya Gizella házasságot kötöttek. 997 Géza fejedelem halála. István fejedelem lett. Esztergom a középkorban 1000 körül Az első káptalani iskola alapítása Esztergomban. 1000 - 1002 Domonkos érseksége. 1001. január 1. Megkoronázták Istvánt. Esztergom az ország fővárosa és prímási székhely lett. Más feltételezések szerint a koronázás 1000 karácsonyán történt. 1001 - 1002 Domonkos érsek megalapította az Esztergomi Főkáptalant. 1002 - 1007 Radla Sebestyén érseksége 1007 (Szent) Imre herceg születése. István elkészítette fiának az Intelmeket. 1008 - 1026 Anasztáz Asztrik érseksége 1010 Új székesegyház épült a Várhegyen, amelyet Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére szenteltek fel. 1038. augusztus 15. Meghalt I. István. 1038 - 1041 Orseoló Péter királysága. 1041 - 1044 Aba Sámuel királysága. 1044 - 1046 Orseoló Péter királysága. 1046 - 1055 I. Benedek érseksége 1046 - 1060 I. András ( Endre ) királysága 1050. Az okleveles források a királyi városban lévő zsidók zsinagógájáról szólnak. 1060 - 1063 I. Béla királysága 1063. szeptember Dömösön a királyi nyaralóban I. Béla király alatt összeomlott a trónszék, amely halálosan megsebesítette. E hó 11-én halt meg, s az általa alapított monostorban Szekszárdon temették el. 1063 - 1074 Az Esztergomot székhelyül választó Salamon királysága. 1067 - 1075 Dezső Dersfi érseksége. 1073 A szigeti Szűz Máriáról elnevezett bencés apácamonostorban kötött békét és fegyverszünetet Salamon király és Géza herceg. 1074 - 1077 I. Géza királysága 1074 IV. Henrik császár Salamon segítségére hadat küldött, aki Garamkövesd és Vác között táborozott. 1075 - 1077 Nehemiás érseksége 1075 Párkány első okleveles említése, amikor I. Géza a garamszentbenedeki monostor részére 10 házat és 3 ekényi szántóföldet adott. Ekkor említik először a kakati, vagy párkányi révet is. 1077 - 1095 I.( Szent ) László királysága, az egyházszervezet végleges kiépítése és megszilárdítása. 1078 I. ( Szent ) László a németek ellen indult hadba, s erről szóló oklevelét Dömösön állította ki. 1090 I. László király Esztergomban fogadta a cseheknek segítséget kérő Jaromir prágai püspököt. 1093 - 1094 I. István érseksége 1094 - 1095 Acha érseksége 1095 I. László vadászati jogról szóló oklevelét Dömösről keltezte. Ebben megtiltotta a papoknak a vasárnapi vadászatot. 1095 - 1104 Szerafin érseksége 1095 - 1116 Könyves Kálmán királysága Uralkodása alatt Szerafin és Lőrinc esztergomi érsekek vezetésével több reformzsinatot tartottak Esztergomban (1104. 1111. és 1114.) 1105 - 1116 Lőrinc érseksége 1108 Kálmán király öccse Álmos herceg Dömösön a régi vadászkastély helyén megalapította a Szent Margit monostort. 1116 – 1131 II. István királysága 1117 - 1126 Marcell érseksége 1127 - 1139 Felicián érseksége alatt Esztergomot fallal vetette körül. 1131 - 1141 II.( Vak ) Béla királysága 1136 A Szent Klára rendű apácák Szűz Máriáról nevezett zárdája már állt a városban. 1137 II. Béla Esztergomban gyűlést tartott, ahol fiát Lászlót boszniai hercegnek nevezte ki. 1138 II. Vak Béla a dömösi monostort gazdag adománnyokkal ( 59 falu, 138 szőlő, 764 szolgáló ) látta el. 1141 - 1162 II. Géza királysága. Uralkodása alatt épült a szigeten a Segítő Szűzről elnevezett bencés apácamonostor. 1141-1187 A Szentkirály városrészben, amelyet korábban Abonynak neveztek az ispotályos kanonok rend részére Szent István vértanuról elnevezett háromhajós templom épült. A konvent fontos oleveleket kiállító rend lett. A település a templom elkészülte után kapta csak a Szentkirály nevet. 1142 – 1146 Makár érseksége. 1147 III. Konrád császár keresztes hadai haladtak át Esztergomon. A sereg egy része hajókon, másik része szárazföldön vonult. 1147 VII. Lajos francia király keresztes hadai érkeztek Esztergomba. A királyt Géza is fogadta. A franciákkal érkezett Odo de Diogilo apát is, aki a hadjáratról írt művében Esztergomot élénk életű kereskedővárosnak mutatta be. 1156 Első említése a Myrai Szent Miklós plébániának, amely a királyi városban mai városháza helyén állt. 1157 II. Géza Párkány vámját az esztergomi érseknek adományozta. 1158 - 1179 Bánffy Lukács érseksége 1162 - 1172 III. István királysága Gyermekként került a trónra, érdekeit Lukács esztergomi érsek védte. Testvérét Lászlót a kalocsai érsek koronázta meg. 1162 - 1163 II. László királysága Lukács érsek a királyt kiátkozta, ezért fegyveresen jött Esztergomba, s az érseket börtönbe záratta. 1163. január 14. II. László király meghalt. 1163 - 1165 IV. István királysága Lukács érsek őt is kiátkozta. III. István emberei szervezkedni kezdtek, de IV. István szétszórta csapatait. Ezután III. István ismét hadat gyűjtött, s IV. István ellen vonult, aki erre elhagyta Esztergomot. Székesfehérvár mellett vereséget szenvedett és fogságba került. 1169 Lukács érsek tartományi zsinatot tartott Esztergomban. 1172. március 4. Welf Henrik szász herceg a keresztes hadak élén nagy kísérettel Esztergomba jött. Érkezése után III. István hirtelen meghalt. Királyaink közül ő volt az első, akit Esztergomban a székesegyházban temették el. 1172 - 1196 III. Béla királysága 1174 III. Béla az esztergomi piacvám két részét a káptalannak adta. 1177 A királyi város főpiacán lévő Zenie ( Szennye ) ispán palotájának említése. A palota, amely később a pénzverde is volt a mai Széchenyi tér közepén és a 18 - 22 - es számú házak mellett állt. III. Béla király is itt törvénykezett ebben az évben. 1180 Leégett a királyi palota és a Szent Adalbert székesegyház. 1180 - 1183 I. Miklós érseksége 1181 A Szent Lázár település, templom és ispotály a mai Dorogi és Táti út között helyezkedett el. 1184 III. Béla király első felesége Chatillon Anna létrehozta az első közfürdőt Esztergomban. 1184 III. Béla Pilisszentkereszten a királyi vadászkastély helyére a cisztercitáknak monostort építtetett. 1185 III. Béla megkezdte a királyi palota átalakítását és bővítését. 1185 - 1203 Jób érseksége alatt létesült a mai Szentgyörgymezőn a Zöldmezei Szent György prépostság és templom. 1188 - 1198 Jób érsek a leégett Szent Adalbert székesegyházat újjáépíttette. 1188 III. Béla az esztergomi piacvám harmadik részét is a káptalannak adományozta. 1189 Barbarossa Frigyes keresztes hadait fogadták Esztergomban. III. Béla második feleségének, Margitnak társaságában látta vendégül a császárt és két magtárnyi lisztet ajándékozott neki. 1192 I. László királyt szentté avatták. 1196 - 1204 Imre királysága 1198 III. Ince pápa megerősítette az esztergomi érsek ősi jogait. 1201 Imre király a királyi városba betelepülőknek kiváltságokat adományozott, s a vásárteret az ott lakókkal, valamint Hévíz települést a káptalannak adományozta. 1202 Ekkor említik először a Szent Lőrinc templomot és a Szent Lőrinc kaput, amely a mai Széchenyi tér északi végében állt. 1204 - 1205 III. László királysága. 1204 Csák nembéli Ugrin érseksége 1205 Kalán érseksége 1205 - 1235 II. András ( Endre ) királysága 1206 - 1222 I. János érseksége 1209 Az esztergomi érsek kizárólagos koronázási jogot kapott. 1209 - 1211 Az 1170 - ben vértanúhalált halt Becket Szent Tamás canterbury érsek tiszteletére templomot és prépostságot emeltek a Szent Tamás hegyen. 1213 nyarán II. András Halicsba távozott. Az elégedetlenkedő magyar főurak kihasználva a király távollétét Bánk nádor, Péter és Simon ispán és a Kacsics nembéli Simon vezetésével fellázadtak. 1213. szeptember 28 A lázadó főurak a Pilisben tartózkodó Gertrúd királynét megölték. A királynét a pilisi cisztercita apátság kolostorában temették el. 1215 II. András király a párkányi kikötő vámját az esztergomi káptalannak adta. 1216 A templomosok házának okleveles említése. 1215 Az esztergomi johannita lovagok révátkelőt működtettek a Dunán. 1217 II. András, Tamás egri püspökkel, a későbbi esztergomi érsekkel keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre . 1222 Az Aranybulla kibocsátása. Egy átiratát a Prímási Levéltár őrzi. 1222 II. Endre a dunai kikötő vámját az érseknek és a káptalannak adta. 1223 A királyi városban tűzvész pusztított. 1224 I. Tamás érseksége. Ebben az évben a ferencesek is megtelepedtek Esztergomban, s felépítették Segítő Szűz Máriáról nevezett templomukat és monostorukat. 1226 A mai Magyar utca sarkán álló johanniták vezetése alatti Szent Kereszt templom és ispotály okleveles említése. 1226 - 1239 Róbert érseksége 1231 A mai Eszperantó és Jókai utca sarkán álló Szent Márton templom és kolostor okleveles említése. 1231-1264 Oklevelek említik a mai Petőfi utca mellett húzódó Újfalu települést, ahol a Domonkos rend Szent Katalinról nevezett monostora állott. Innen indult Julianus barát keleti útjára. 1233 szeptember II. András Esztergomban tartózkodott, ahol Jakab pápai követ, Róbert érsek és több más világi és egyházi előkelőség jelenlétében írásba foglalták a beregi egyezményt, amely a zsidók és izmaeliták hivatali szerepének korlátozásáról szólt. 1233 Tűzvész pusztított a latin városban. 1235 - 1270 IV. Béla királysága 1237 A Szentpál városrész első okleveles említése. Birtokosai az érsek és a káptalan. 1238 A ferenceseknek Vizivároson is volt egy Szent Lászlóról elnevezett kolostoruk. 1238. január 20. IV. Béla király a jeruzsálemi zarándokháznak adományozta az esztergomi közfürdőt. Később a keresztesek Szent Erzsébetről elnevezett kórházat, ispotályt építettek ide. 1239 - 1241 Mátyás érsek volt az első, akit a királyi oklevél prímásnak említ. Királyi engedélyt kap a Víziváros felépítésére. A Víziváros önálló városjogot nyert. 1239. szeptember IV. Béla oklevelében az esztergomi egyház népeinek az ország egész területére vámmentességet, az érseki Vizivárosnak pedig szombati napra vásártartási jogot adott. 1241 - 1242 A Muhi csata után az év elején Batu kán serege átkelt a befagyott Dunán és Esztergomot ostromolta. A többségében francia és olasz kereskedők lakta királyi várost 30 kőhajító géppel lőtte. A várbeliek látva a védekezés hiábavalóságát felgyújtották a külvárost A tatárok palotáról palotára foglalták el a várost és ölték meg a lakókat. Alig egy tucat ember menekült meg. A várat azonban nem tudták elfoglalni, mert azt íjászaival hősiesen védte Bajóti Simon ispán. A tatárjárás után IV. Béla újratelepítette a várost és új kiváltságokkal ruházta fel. Az új fővárost azonban Budán építette fel. 1242 - 1253 II. István érseksége alatt IV. Bélától megkapta a királyi palotát 1249 - ben. István az első érsek, aki bíborosi címet is kapott. 1243 IV. Béla megújította az esztergomi örmények kiváltságlevelét. A mai Szenttamás területén volt Örményfalu. Kereskedői az egész országban vámmentességet élveztek. 1245 Kovácsi falu első okleveles említése. 1250 Az esztergomi születésű Özséb pálos szerzetes a Pilisben megalapította az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet Szent Keresztről elnevezve. 1254 - 1261 II. Benedek érseksége. 1255 IV. Béla az esztergomi káptalannak kiváltságlevelet adott a királyi városi polgárok rovására, mivel vámot kellett fizetniük a behozott áruik után. 1255 Esztergom királyi város kétoldalas nagy pecsétjének első említése. 1256 Benedek érsek alatt nemzeti zsinatot tartottak Esztergomban. IV. Béla az érseket megerősítette jogaiban. Ugyanebben az évben az esztergomi székesegyházról nyilatkozott egyik oklevelében. Ebben “az egész Magyarország összes székesegyháza felett ékes valamennyi között az első “ templomnak nevezte. 1256. december 17. IV. Béla 1249 - es oklevelet megerősítve az esztergomi Várhegyet véglegesen az esztergomi érseknek adta át. Polgárainak pedig megengedte, hogy a régi helyén új várost építsenek. 1262-1272 Oklevelek említik az Ágoston rendiek Szent Anna templomát Innen nyerte a Szent Tamás hegy alatti település is a Szent Anna nevet. 1262 - 1273 Türje nembéli Szentgróti Fülöp érseksége. Ő volt az első Esztergom vármegye örökös főispánjainak sorában. 1263 IV. Béla a pilisszentléleki Benedek - völgyben lévő vadászkastélyát a pálos rendnek adományozta. 1264 IV. Béla Kovácsi település északi harmadát a csuti premontrei monostornak adományozta. 1264 A királyi városban lévő Mária Magdolna templom okleveles említése. 1267 Az ország szerviensei, nemesei Esztergomban gyűlést tartottak, ahol IV. Béla és István herceg a bárók jóváhagyásával megerősítették kiváltságaikat, az Aranybullát. 1269 Meghalt Béla herceg. 1270 Az esztergomi várispánság élén az esztergomi vár kapitánya állott. Ettől az évtől, mint örökös főispán ezt a tisztséget az esztergomi érsek töltötte be. 1270. május 3. Meghalt IV. Béla, s ebben az időben Mária királyné is. Béla herceggel mindhármukat Esztergomban, a ferencesek templomában temették el. 1270 - 1272 V. István királysága 1270 Kovácsi falunak három templomát : Szent Kozma és Damján, Szent János és Szent Mihály templomokat említik a források. 1272 A királyi városban lévő Szent Egyed templom okleveles említése. 1272 - 1290 IV. Kun László királysága 1273. október 30. Kun László Pósa fia Ugrin mester hűtlensége miatt a Zenie ( Szennye) palotát Walter budai várkapitánynak, kamaraispánnak adományozta. Ő és fia 1330 - ig birtokolta . 1274 - 1276 III. Benedek érseksége 1276 IV. László lefoglalta az érsekség javait. Állandó ellentétben állt Fülöp, Miklós, Benedek és Ladomér érsekekkel. 1276. június 4. A káptalan átadta a birtokában lévő, a királyi városban a Piac téren álló vámszedő házat városháza céljaira. Cserébe a polgárok kötelezték magukat arra, hogy a vámot mindig pontosan fizetik. 1277 - 1278 II. Miklós érseksége 1279 Említés történik Tar Péter kocsmárosról. Háza a főpiacon (mai Széchenyi tér14 – 16 számú házak körül ) a Zenie ( Szennye ) palota szomszédságában állt. 1279 - 1298 Ladomér érseksége 1281 A királyi városban lévő Szent János templom okleveles említése. 1288. március 21. IV. László Esztergomba jött, kibékült Ladomér érsekkel és megerősítette Nyúl - szigeti jogait és birtokait. 1288 A cseh Zawis lovag feleségül vette V. István leányát Erzsébetet. Az esküvő után hosszabb időt töltöttek Esztergomban. 1288 A vámszabályzat szerint a királyi városi iparosok és kereskedők a káptalannak adóztak. A következő évszázadokban is királyi fennhatóság alatt állt a királyi város. 1290 - 1301 III. András ( Endre ) királysága 1290 A Szent Anna kerületben lévő monostor mellett III. András főiskolát alapított. 1290. szeptember 9. A koronázás után a király Esztergomba jött, majd a Felvidéket és Erdélyt látogatta meg. 1294 Ladomér érsek Esztergomban zsinatot tartott. Ebben az évben említik a királyi városban lévő Szent Péter templomot, amely a mai belvárosi templom helyén állt. 1294. szeptember 14. A királyi városban 15 mészáros működött, akiket Ladomér érsek a káptalannak okozott károkért kiközösített. 1299. január 28. VIII. Orbán pápa az Anjou párti Bicskei Gergelyt nevezte ki esztergomi érseknek.Ő 1303 - ig töltötte be az érseki széket. 1300. január 29. III. András párthíveivel elfoglalta Esztergomot. Gergely érseket megfosztotta az érseki javak haszonélvezetétől és elmozdította őt a főispáni székből is. 1301. január 14. Meghalt III. András, vele kihalt az Árpád - ház férfi ága. Esztergom a vegyesházi királyok alatt 1301 tavasza Gergely érsek III. András halála után Károly Róbertet Esztergomba hozta és megkoronázta. 1301 - 1305 Az ellenpárt hívei Vencel vezetésével, akit a kalocsai érsek koronázott meg feldúlták és elfoglalták Esztergomot. 1303 - 1304 Bő nembéli Mihály érseksége 1305 - 1307 Ottó királysága 1305 - 1321 II. Tamás érseksége 1308 Az esztergomi vár Vencel, majd az Ottó párti Kőszegiek birtokában volt, s csak Tamás érseknek sikerült a köznemesek támogatásával Károly Róbertnek visszaszereznie. 1308 - 1342 Károly Róbert királysága 1309 Tamás érsek vezetésével az Esztergomhoz közeli Udvardon tartományi zsinatot tartottak. 1311 - 1313 Csák Máté feldúlta az érsekség javait és a várat. 1320 - 1378 A ferencesek 14 alkalommal tartottak rendtartományi gyűlést 1321 - 1328 Piast Boleslav Tostensi herceg érseksége 1326. november 8. Károly Róbert Esztergomnak adományozta Kovácsit. Ekkor említik Vörös Kelement, akinek italmérése volt a faluban. 1327 A lefoglalt egyházi javakat Károly Róbert visszaadta az érsekségnek. 1329 A Szentkirályhoz kapcsolódó Zsidód falu temploma elpusztult. 1329 - 1330 Dörögdi Miklós érseksége 1330 - 1349 Telegdi Csanád az esztergomi érsek, aki érseksége alatt újjáépíttette a szentgyörgymezei prépostságot. 1331 A Csór nembeli Tamás pilisi főispán, visegrádi várnagy megszerezte a királyi város főterén álló Zenie ( Szennye ) palotát. 1331 Libád település Szent Ambrusról elnevezett templomának okleveles említése. 1332 Perectoldus Esztergom város sebészorvosa házat vásárolt, ahol a városba látogatók megpihenhettek és lakhattak. 1334 Hench mester csontművesnek Szentpál falu határában volt műhelye, ahol csontkorcsolyákat is gyártott. 1337 Telegdi Csanád hatalmas anyagi áldozatokkal újjáépíttette a székesegyházat. Megerősíttette a szentélyt, színes üvegablakokkal díszíttette a nyílásokat. Új tetőszerkezetet csináltak, s kis tornyocskákkal ékesítették a templomot. Új és drága kegytárgyakkal szerelte fel a székesegyházat. A várban a bástyákat és tornyokat is megerősíttette, az érseki palotát felújíttatta és kápolnával bővíttette. A Vízivárost falakkal és bástyákkal vetette körül, s több templomot is építtetett a városban. 1342 - 1382 I. Nagy Lajos királysága 1347 A király felszólította Esztergomot, hogy hadi költség címén 400 márkát fizessen a nápolyi hadjáratra. A város ennek mérséklését kérte. 1350 - 1358 Vásáry Miklós érseksége 1358 - 1366 Keszői Miklós érseksége 1360 A Zenie ( Szennye ) palota a garamszentbenedeki konvent tulajdonába került. 1367 - 1375 Telegdi Tamás érseksége 1372 A Szent Jakab templom okleveles említése a királyi városban. 1376 - 1378 Lipóczi János érseksége 1378 - 1387 Vaskúti Dömötör,bíboros, szentszéki követ. 1379 A ferences rend itt tartotta egyetemes káptalani gyűlését, amelyen I. Lajos király is megjelent. 1382 Vaskúti Dömötör érseksége alatt zsinatot tartottak Esztergomban. 1387 - 1437 Zsigmond királysága 1387 - 1418 Kanizsay János, prímás érseksége. 1390 Zsinatot tartottak Kanizsay János érsek vezetésével. 1391 Kanizsay János érsek a mai Berényi Zsigmond utca 20. szám alatt álló egykori vízimalmot a Szent István prépostságnak adományozta. A 15.. század végén innen induló vízemelő szerkezet létesült, amely a várba hajtotta fel a vizet. 1403 Kanizsay János érsek Nápolyi Lászlót királlyá koronázta Zágrábban. Ellenlépésként Zsigmond megfosztotta őt érseki székétől, s hívei élén Esztergom elfoglalására indult. Stibor vajda Zsigmond hadainak fővezére ostrom alá vette a várat. Lábos és Siebenhutter prímási kapitányok védték a várat, de szeptemberre segítség hiányában feladták. Bár Zsigmond visszafogadta kegyeibe Kanizsay érseket, a várat nem adta vissza neki, hanem királyi katonai őrséget helyezett el benne. 1423 - 1439 Pálóczy György érseksége 1440 - 1465 Széchy Dénes bíboros érsek jövedelmeiből, valamint saját családi vagyonából felújíttatta a főszékesegyházat. Hunyadi János kormányzó is nagy mennyiségű arany és ezüst neműt ajánlott fel az építkezéshez. 1440 - 1444 I. Ulászló királysága 1446 - 1452 Hunyadi János kormányzósága 1449 Széchy Dénes érsek zsinatot tartott Esztergomban. 1452 - 1457 V. László királysága 1453. november 11. Széchy Dénes felszentelte a felújított székesegyházat. 1458 - 1490 I.( Hunyadi ) Mátyás királysága 1465 - 1472 Vitéz János esztergomi érseksége.Vitéz Jánosnak jelentős építkezései voltak Esztergomban. Függőfolyosós, kertes palotát építtetett. Könyvtára nagyságában és értékeiben kora legjobb könyvtárai közé tartozott. Kiváló tudósokat, művészeket hívott meg Esztergomba: Bonfinit a történetírót, Galeotto Marzio orvost, történetírót, Regiomontanust a jeles csillagászt és asztrológust. 1466 Mátyás a hatalmaskodó cseh főurak megtorlására hadsereget szervezett, s Esztergomba tette át hadiszállását. 1470 Vitéz János érsek nem értett egyet sem Mátyás külpolitikájával, sem az egyházi tized megadóztatásával. Bekapcsolódott a Mátyás elleni összesküvésbe, amelynek célja a király trónfosztása és Kázmér lengyel király behívása volt. Mátyás Vitéz Jánost elfogatta, először Visegrádon elzáratta, majd Esztergomban házi őrizet alá helyeztette. 1472. április 1. Az esztergomi várat Peckenschlager János egri érsek vette át. 1472. augusztus 9. Meghalt Vitéz János érsek, akit a főszékesegyházban temettek el. 1472 - 1480 Peckensclager János érseksége 1480 - 1485 Aragóniai János érseksége bíboros, a nápolyi király fia, Beatrix királyné öccse volt. 1486 - 1497 Estei Hippolit Beatrix királyné hatéves unokaöccse lett az esztergomi érsek. Helyette Valentini Caesar a ferrarai herceg magyarországi követe kezelte és igazgatta az érseki javakat. A javak nagy részét Mátyás használta fel hadi célokra, de Beatrix királyné is igénybe vette az érseki pénztárt. Mátyás királyt 1487 - es és 1489 - es látogatása idején soha nem látott pompával fogadták Esztergomban, amelyet az érseki pénztárból fedeztek. 1488 - 1489 Hippolit kijavíttatta az érseki várat, s a palotát toronyórával látta el. 1490. április 6. Bécsben meghalt Mátyás király. 1490. október Beatrix királynő és II. Ulászló színlelt házasságot kötöttek. 1491 tavasz II. Ulászló meglátogatta Beatrix királynőt, aki 1501 - ig Esztergomban élt, majd visszatért hazájába. 1493 Tartományi zsinatot tartottak Esztergomban. 1497 - 1521 Bakócz Tamás átvette az esztergomi érsekséget. Rendbe hozatta az érseki gazdaságot. 1499. december 2. Bakócz Tamás körlevelet adott ki, amelyben leírta az esztergomi vár állapotát. 1500 VI. Sándor pápa érvénytelenítette II. Ulászló házasságát Beatrix királynéval. 1502. szeptember 14. II. Ulászló pénzzavarában a királyi várost négyezer forintért elzálogosította Bakócz Tamás esztergomi érseknek. 1506 - 1511 Bakócz Tamás megépíttette a Boldogságos Szűz tiszteletére süttői vörös márványból, a saját síremlékének szánt kápolnát. 1510. március 12. II. Ulászló országgyűlést hívott össze Esztergomba, de a dühöngő pestisjárvány miatt elnapolták. 1514 Rosetti Lázár diák, Bakócz Tamás titkára elkészítette Magyarország első modern térképét. 1516 - 1526 II. Lajos királysága 1518. április 24. Az elzálogosított királyi várost visszaváltották Bakócz Tamástól. 1521. február 1. Orio Lőrinc a velencei köztársaság követe, majd Verbőczi István jogtudós érkezett Esztergomba. 1521. június 15. Meghalt Bakócz Tamás érsek. Temetésén II. Lajos király is megjelent Esztergomban. 1522 - 1524 Szatmári György érseksége 1525 - 1526 Szalkai László érseksége. Iskolás könyvét az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzik. Az érsek a mohácsi csatában halt meg. 1526. március 26. Lajos király Esztergomban tartózkodott. 1526. április 13. Tomori Pál kalocsai érsek és Burgio pápai követ Esztergomba jöttek, hogy meghozzák a hírt arról, hogy Szulejmán hadaival elindult Magyarországra. Esztergom a török korban 1526. november 10. Székesfehérvári országgyűlésen Szapolyai Jánost választották királlyá. Ő Várday Pált nevezte ki esztergomi érseknek, aki cserébe Szapolyait megkoronázta, és november 29 - én fogadta Esztergomban. 1526 - 1549 Várday Pál érseksége 1526 - 1527 A telet János király Esztergomban töltötte. 1527. augusztus 10. Ferdinánd néhány napi ostrom után elfoglalta az esztergomi várat. Várday Pál érsek hűséget fogadott neki és Fehérváron megkoronázta. 1527. október 12. Ferdinánd király Esztergomba jött, ahol a következő év februárjáig tartózkodott. 1529 Az ötvösök céh kiváltságokat és szabályzatot kaptak. 1529 nyara Szulejmán szultán ismét hadat vezetett Magyarországra. Ferdinánd Besser és Trabinger parancsnoksága alatt 1000 fős hadat küldött Esztergom alá, de a várba nem jutottak be. 1529. szeptember 15. Szulejmán szultán hadaival Esztergom alá ért. Várday Pál érsek a szultán védelmébe ajánlotta magát, majd követte őt Bécs és Buda alá is. 1530 Szapolyai János hadaival körülvette Esztergomot, de Várday Pál érsek semlegességére hivatkozva nem engedte be őket. 1531. február 28. Ismét Ferdinánd király küldött hadat Esztergom alá Roggendorf vezetésével, s Várday Pál átadta nekik a várat 1531. április 23. Az érsek zsinatot tartott Esztergomban. 1532 János király kísérletet tett Esztergom visszafoglalására a velencei származású kalandor Gritti Aloisio nem járt sikerrel. A várat Lascan spanyol kapitány vezetése alatt ezer zsoldos védte, s Horváth Bertalannak is volt a védők között 500 embere. 1535 április Várday Pál érsek zsinatot tartott Esztergomban. 1540 A Bécsújhely - Komárom Esztergom útvonalon postakocsijárat közlekedett. 1542. január 14. A birodalmi gyűlésen Esztergomot jelölték ki a török elleni hadak gyülekezőhelyének. 1543. július 23. Szulejmán szultán Budán divánt tartott, amely Esztergomot jelölte ki a hadjárat következő helyszínének. 1543. július 24. Megkezdődött Esztergom ostroma. A következő napon Szulejmán is megérkezett csapataival. 1543. július 31 - augusztus 5. A törökök minden oldalról ágyúzták a várat. 1543. augusztus 6 - 8. Az ágyúzás mellett rohamokat indítottak a vár ellen. 1543. augusztus 8. Megtört a védők ellenállása. 1543. augusztus 9. Lascano feladta várat és átadta a vár kulcsait a töröknek. Így Szulejmán kezére került Esztergom. Az érsekség és a káptalan Nagyszombatba költözött. Megkezdődött a török berendezkedés. A környéken a török portyák rendszeressé váltak. 1544. A szultán hat magyar lelkészt rendelt Esztergomba, hogy a megmaradt hívőkről gondoskodjanak. 1545. november 23 - 24. Thelekessy Imre 629 komáromi naszádossal megrohanta Esztergomot, s külvárosi részekből az esztergomi bég 3000 birkáját elhajtotta. 1551 Martinuzzi György érseksége. Még ugyanebben az évben összeesküvés áldozata lett. Erdélyben megölték. 1552 216 falu tartozott az esztergomi bég fennhatósága alá. 1553 - 1568 Oláh Miklós esztergomi érsek. Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1562. szeptember 27. A komáromi és győri portyázók felgyújtották a királyi várost, s közel félszáz törököt vágtak le, s nagy számú állatot zsákmányoltak. Ebben az évben pestis pusztított Esztergomban és környékén. 1569 - 1573 Verancsics Antal esztergomi érsek. Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1570 - es évek A török elleni sikeres portyák folytatódtak, s közben folyamatosan végezték a vár megerősítését is a törökök. 1585. július Pálffy Miklós kapitány jelentette, hogy a törökök Esztergomnál hidat kívánnak építeni a Dunán. 1587 A híd elkészült. Ungnád Dávid javasolta, hogy bontsák le a törökök által felépített hidat. Ez nem sikerült. A híd a török erődítményrendszer része volt az ostromok során. 1594 A török erődrendszer kiépült, amelynek részei: a Vár, a Víziváros, a Rácváros, Szenttamás hegy, amelyet Tepedelennek vagy Fejlyukasztónak is neveztek. Párkányt Dzsigerdelen vagy Májlyukasztó néven említik. 1594. április elején gyűltek össze a magyar hadak Esztergom visszafoglalására. Az ütközetben részt vettek Pálffy Miklós katonái, Nádasdy Ferenc dunántúli csapatai és Ferenc szász herceg 4000 német lovasa. Csatlakozott hozzájuk Mátyás főherceg is csapataival. A hadak létszáma összesen 35 ezer főt tett ki. 1594. május 4 - 7. A hadak körülzárták a várost. 1594. május 8 - 13. Réseket lőttek a falakon és megpróbálták megközelíteni az ellenséget. 1594. május 14. Ettől a naptól folyamatosan rohamozták a várat. 1594. május 19. A vízivárosi falon nagy rés keletkezett. 800 német és magyar indult rohamra. Köztük volt Balassa Bálint is. Ekkor mindkét lábát lövés érte. A borbélyok hanyagsága miatt vérmérgezést kapott és május 30 - án meghalt. 1594. június 29. 56 napos ostrom után a török felmentő sereg hírére Mátyás főherceg hadai elvonultak a vár alól. 1595 VIII. Kelemen pápa másfélmillió tallért és több ezer katonát ajánlott fel a magyaroknak a török elleni harchoz. 1595 tavaszán kezdték meg a hadak toborzását Esztergom török alóli felszabadításához. A hadjárat vezetője Karl Mansfeld volt. 1595. július 1. Megérkezett Mansfeld 40 000 fős hada Esztergom alá. A tüzérség parancsnoka Giovanni Medici volt. 1595. július 4. Körülzárták a várost, s a vallon gyalogság megtámadta és bevette a szenttamási erődítményt. 1595. július 5 - 10. A Szenttamás hegyről lőtték a várost és a Víziváros keleti bástyáját. 1595. július 11. Rohamra mentek a Víziváros ellen. 1595. július 13. Mansfeld A Vaskapu hegyre őrséget helyezett el. 1595. július 15. Újabb roham a Víziváros ellen. 1595. július 17. A törökök megtámadták az ostromsáncokat. 1595. július 20. Pálffy Miklós, Mansfeld parancsára rohamra indult a párkányi török erődítmény ellen. 1595. augusztus 2 - 5. Szaporodtak a török ellentámadások. 1595. augusztus 14 - 31. A vár folyamatos lövetése, majd rohamok, amelyeket Mátyás főherceg, Aldobrandini és Giovanni de Medici vezettek. 1595. szeptember 2 - 3. A győztes ostromlók bevonultak a várba. A székesegyházban ünnepélyes Te Deumot tartottak és Gonzaga mantovai herceg zenekara bemutatta a táborban jelen lévő Claudio Monteverdi Vespero című operáját. A vár kapitánya Pálffy Miklós lett. Megkezdődött a vár helyreállítása, s Pálffy parancsnoksága alatt állandóak voltak a budai törököket zavaró portyák. 1595 Amikor Esztergom visszakerült a magyar király birtokába Kutassy János érsek Pozsgai Jánost nevezte ki vízivárosi plébánosnak. Mivel a várbéli katonaság protestáns volt a plébános csak a királyi városban tudott működni. 1595 Fehérkövy István esztergomi érsek. Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1597 A borbély - sebészek céhszabályzatot kaptak. 1597 - 1601 Kutassy VIII. János az esztergomi érsek. 1600. március 23. Meghalt Pálffy Miklós, helyére parancsnoknak Michael Alphonse Althan került. 1600 augusztus Esztergomban béketárgyalásokat folytattak a törökkel, de nem vezetettek eredményre. 1602. július 18. A keresztény had Győrből Esztergom alá érkezett, s augusztusig itt táborozott. 1602. szeptember 20. A csapatok Russwurm parancsnoksága alatt visszatértek Esztergomba, majd Pest felé mentek. 1602. november 17. Ismét Esztergomban táboroztak, majd a sereg feloszlott. 1603. augusztus 7. Mivel a török ismét Esztergom ellen készült Russwurm tábornagy Hafhirchen társaságában Esztergom alá jött 30 ezer fős császári haddal. A török támadás elmaradt, ezért a had Buda felé távozott. 1604 A török kérésére megkezdődtek a béketárgyalások, de eredménytelenek maradtak. 1604. február 19. A küldöttség visszaindult Bécsbe. 1604 kora őszén a törökök ismét Esztergom ellen készültek. A várbéliek a vár védelmére sáncot építettek, a szigetre hajóhidat állítottak, s közel 20 ezer embert vontak össze. A török ostromló sereg száma 40 ezer fő volt. 1604. szeptember 19. Mohamed pasa nagyvezír, Esztergom alá érkezett. 1604. szeptember 24. A török rohamot indított. 1604. október 13 - 14. A sikertelen ostromok miatt a törökök elvonultak Esztergom alól. 1605. augusztus 30. Ali basa csapataival Szenttamás és Párkány bevételét tűzte ki célul. Esztergom parancsnoka Ottingen Vilmos volt, aki Komáromból kért segítséget. A Mörspurg féle ezredből. Dampierre parancsnoksága alatt öt csapat érkezett. Párkányból a törökök ágyútűzzel fogadták a komáromiakat. Ennek ellenére sikerült bejutniuk a várba. 1605. szeptember 24. A törököknek árulás folytán sikerült elfoglalniuk az erődöt. 1605. október 1. A törökök elfoglalták a Vízivárost. Az ütközetben Ottingen is elesett. A várőrség Dampierre - től a vár feladását kérte. Lolla Mohamed nagyvezír újabb csapatokat küldött az ostromhoz. A fellázadt katonák Dampierre - t elfogták, és Ali basát beengedték a várba. Ő szabad elvonulást biztosított az őrségnek. 1605. október 3. A vár ismét török kézre került. 1605. október A bevétel után Kara Ali basa lett a vár parancsnoka. Megkezdték a vár helyreállítását. Ali basa ragaszkodott ahhoz, hogy azok a falvak tartozzanak a várhoz, amelyek 1543 óta oda tartoztak. A tárgyalások során úgy egyeztek, hogy 60 falut csatoljanak a hódoltsági területhez. A bányavárosok védelmére Szőgyénben és Bényben erődítményeket építettek 1607 - 1615 Gróf Forgách Ferenc esztergomi érsek, bíboros Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1616 - 1637 Pázmány Péter esztergomi érsek lett. Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1617 - 1622 Elkészült Esztergom vármegye urbáriuma. 1621 Az esztergomi vár parancsnoka Ibrahim aga volt. Erős, ezer fő feletti várőrséget tartottak. 1625. április Béketárgyalások folytak Kőhídgyarmaton Ferdinánd és a török között. 1625. május 26. Megkötötték a gyarmati békét, amely a zsitvatoroki béke megerősítése volt. 1629 A nagyszombati zsinat összefoglalta az esztergomi érsek egyházi és világi kiváltságait. 1631 Ali bég a várparancsnok. A törökök folyamatosan rabolták, fosztogatták az Esztergom körüli községeket. 1637 - 1642 Lósy Imre esztergomi érsek. Nagyszombatban és Pozsonyban tartózkodott. 1638 - 1644 Esztergom vármegye alispánja Szalay Tamás volt. 1641 Esterházy Miklós panaszt tett a budai basánál Musztafa esztergomi bég ellen, akit ezért elhelyeztek innen. l642 - 1666 Lippay György esztergomi érsek. Nagyszombatban megalapította az esztergomi központi szeminárium ősét. 1644 - 1654 Esztergom vármegye alispánja Százady Ferenc volt. 1648 Musztafát visszahelyezték. 1649 Musztafa bég tovább folytatta garázdálkodásait. Szalkánál elfogták, majd február 19 - én, Érsekújváron kivégezték. 1649. október 27. Forgách Ádám megtorló támadást intézett a törökök ellen Párkánynál. 1655. június 24. A magyar vargák kiváltságlevelet kaptak. 1661. november 30. Forgách Ádám érsekújvári várkapitány 5 ezer fővel Esztergom megvételére készült. Batthyány, Nádasdy és Esterházy tévedésből egymás csapataira támadtak. A párkányi törökök szétverték őket. 1661 A bécsi udvar Montecuccolit küldte Erdélybe. Ennek hírére az esztergomi bég összevonta hadait, s élelmiszert szállított az Esztergom környéki hódoltsági falvakból. A török 18 ezres hadat vont össze és így Montecuccoli nem próbálkozott Esztergom bevételével és továbbvonult végigrabolva csapataival Szőgyént, Kőhídgyarmatot és Kéméndet. 1663. augusztus 6. Forgách Ádám ismét Esztergom bevételére készült. Ekkor 4 ezer török védte a párkányi erődöt, s túlparton is 16 ezren álltak készenlétben. Miután Forgách Párkány alá ért. 1663. augusztus 7. Az összekapcsolt Duna hídon átkeltek a törökök, s a közel 12 ezer fő döntő csapást mért Forgách embereire. Elesett Lippay János és Esterházy György prépost is. A törökök 700 foglyot ejtettek, akik közül háromszáznegyvenkettőt Budára szállítottak, a többit megölték.A magyar és német katonákat a Srázsa hegy alatt temették el. Malonyai Pál maradványaik fölé Keresztények segítsége című kápolnát emeltetett, majd egy Mária szobor is állt itt. 1663. szeptember 26. A párkányi győzelme után török elfoglalta Érsekújvárt, s Ahmed pasa egész Magyarországot felszólította a meghódolásra. 1663. október 18. Felhívását Apafi Mihály erdélyi fejedelemmel fogalmaztatta meg, aki a török táborba érkezett. A felhívás eredménytelen maradt. 1664. május De Souches tábornok, császári fővezér a töröktől elfoglalta Nyitrát, Lévát, majd 1664. augusztus 1. Párkánynál is bevette az erődöt, s a hidat felégette. Ezután Esztergom elfoglalása volt a cél. A szentgotthárdi csata után vert hadával Székesfehérváron át Esztergomba tartott. 1664. augusztus 27. Ahmed pasa Esztergom alá érkezett. A vasvári békével Esztergom vármegyét ismét 20 évre a töröknek adták. Csupán Szőgyénben tartottak magyar őrséget. 1681 I. Lipót megerősítette az ötvösök l529 - es céhszabályait. 1683. április 20. Lotharingiai Károly herceg Érsekújvár és Esztergom visszafoglalását határozta el. Lajos bádeni őrgróffal terepszemlét tartottak. 1683. szeptember 12. Bécs felmentése után Kara Musztafa hada menekülni kényszerült. 1683. október 2. Megállapodtak Párkány és Esztergom visszafoglalásában. Kara Musztafa, Hasszán szófiai basát tette meg Esztergom parancsnokának, s ide rendelte a budai basát is, valamint Thököly Imrét 35 ezres hadával. 1683. október 2. Párkányban a török 8 ezer fős őrséget helyezett el. A keresztény hadak Lotharingiai Károly és Sobieski János lengyel király hadain kívül Esterházy Károly 6000 és a bádeni őrgróf 5000 fős csapataiból álltak. 1683. október 7. Sobieski első heves támadását a törökök visszaverték. 1683. október 8. Károly herceg csapatai és a lengyel gyalogság Párkány alá érkezett. 1683. október 9. A 28 ezer fős császári és lengyel csapatok támadást indítottak a török ellen, akik a párkányi ágyukig menekültek. A menekülők alatt a dunai hajóhíd leszakadt. 1683. október l3. A Komáromban készen álló hajóhidat a Dunán leeresztették, majd Esztergomnál összekapcsolták. Budáról török csapatok is érkeztek, akik élelmet szállítottak a várba. 1683. október l6. Megérkeztek a bajor csapatok. 1683. október l9. A szövetséges csapatok megkezdték az átkelést Esztergomba. A törökök felgyújtották a külvárost. 1683. október 22. Megkezdték az ostromágyuk felállítását. 1683. október 23. Megerősítették a szenttamási erődöt. 1683. október 25. Megkezdték a vár lövését és a Víziváros ostromát. 1683. október 26. A várat minden oldalról támadták. Ibrahim pasa a megadásról tárgyalt. 1683. október 28. Esztergom visszafoglalása a töröktől. A menekülő törökök alatt leszakadt a Dunán átvezető híd. A győztes csapatok 35 ágyút, 2 mozsarat, 840 mázsa lőport, 10 924 ágyúgolyót találtak. A város visszafoglalása után Sobieski János hálaadó istentiszteletet tartott a Bakócz - kápolnában. Lotharingiai Károly, Hans von Carlovitz alezredest nevezte ki parancsnoknak ezer fős őrséggel. Esztergom visszavétele után a káptalan el akarta foglalni székhelyét. A nádor pártolta az egyház kérését, s Lotharingiai Károly királyi helytartó beiktatta jogaiba a káptalant. A káptalan azonban épületek hiányában nem tudott beköltözni. Ordódy Zsigmond kanonok irányította a káptalani házak rendbehozatalát. Esztergom a török után és a polgárosodás útján 1683 után Esztergom több részből állt. a Vár, Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező és Zsember falu. 1683 A ferenceseket Károly herceg telepítette be a Vízivárosba. 1684 A Dunán felépítették a hidat. 1685. január 14. Meghalt Szelepcsényi György prímás, helyére Széchenyi György kalocsai érseket választották. Ő 1695 - ig volt az érseki székben. 1685 Széchenyi György érsek alapítványából Lipót király által adományozott telken felépült a ferencesek Szent Keresztről elnevezett temploma a Vízivárosban, amely az 1706 - os kuruc ostrom során leégett. Széchenyi György 20 ezer forinttal támogatta a rendet. 1685. július 30. Sejtán Ibrahim csapataival Esztergom alá érkezett. 1685. július 31. A Szenttamás hegytől a törökök megkezdték a sáncásást. Négy ágyúüteget, négy bombahányó mozsarat állítottak fel, amivel a várat lőtték. 1685. augusztus 2. Joachim Strasser ezrede kirohanással támadt a törökre. 1685. augusztus 4. A törökök a szigetről a Vízivárost lőtték. 1685. augusztus 7. A törökök egész nap ágyúztak, majd rohamot indítottak a vár ellen. 1685. augusztus 9. Leomlott a vár felőli kapu és mellette a fal egy része. 1685. augusztus 10. Lotharingiai Károly 44 ezer fős csapattal elindult Esztergom felmentésére. 1685. augusztus 16. A magyar csapatok a táti csatában győzelmet arattak a török felett. A csata idején az esztergomi Duna - híd elpusztult. Ezután komp közlekedett a két part között. 1685 - 1695 Széchenyi György érsek idején tért vissza a jezsuita rend Esztergomba. 1686 - 1696 A jezsuiták .a Vízivárosban Széchenyi György érsek 50 ezer forintos alapítványával a régi templom romjain új templomot és gimnáziummal egybekapcsolt rendházat építettek. 1686 A királyi város a Budai Kamara igazgatása alá került. 1686. október 13. Esterházy Pál nádor előterjesztést tett Bécsben Esztergom benépesítésére. 1686 Szenttamás tövében zsidók, rácok és magyar katonák telepedtek le. 1687 Bottyán János zálogba vette Sáp, Sárisáp, Bajna falvakat. 1687. március 19. A Vízivárosban megépült a jezsuiták középiskolája. 1690. június 30. Széchenyi György érsek Nedeczky Sándort nevezte ki a vármegye helyettes alispánjának, s hozzáfogott a vármegye közigazgatásának újjá szervezéséhez. 1691 A katonaság Vízivároson felépítette élelemházát. 1691. január 17. Búcson megtartották Esztergom vármegyei tisztújító közgyűlését, Nedeczky Sándort első, Konkoly Lászlót másodalispánná választották. Megalakult az új tisztikar is. A vármegye területét is átszervezték. A hajdan Esztergom vármegyéhez tartozó Tokod, Héreg, Tarján községeket Komáromhoz, míg Csév, Kesztölc, Pilisszentlélek, Pilismarót - községeket Esztergom vármegyéhez kapcsolták. 1691. március 26. Először tartottak Esztergomban megyegyűlést és megépült a megyeháza a Vízivárosban. 1691. ősze Kukländer Ferdinánd lett a vár parancsnoka. Ezt a tisztét 1719 - ben bekövetkezett haláláig töltötte be. 1692 Esztergomnak állandó hetivására és évenként négy nagy vására volt: Orbán, Magdolna, Mindenszentek és Gyertyaszentelő napján. 1693 Megalakult a szabók és posztónyírók céhe. 1694 I. Lipót kiadta a mészárosok céhszabályait 1695 Kollonich Lipót lett az esztergomi érsek, s elűzte a városból a protestánsokat. 1695 I. Lipót megerősítette a gombkötők, valamint a serfőzők céhszabályait. 1696. január 23. Sándor Menyhértet választották alispánnak, s 1721 - ig viselte ezt a tisztséget. 1696 Megszervezték a vármegyei rendőrséget,az ugynevezett porosz vármegyét, mely célból a vármegye Búcs, Bátorkeszi, Mocs, Kisújfalu, Szőgyén, Bény, Libád, Muzsla székhellyel közbiztonsági kerületeket hozott létre. Élükön a parasztkapitányok és hadnagyok álltak. Esztergomnak külön kapitánya volt, mely alá tartoztak az Ebeden, Sápon, Bajnán székelő hadnagyok. 1697 A királyi városban I.Lipót telket adományozott a ferenceseknek. Széchenyi György érsek 20 ezer rajnai forintból álló alapítványából templomot és a kolostort építettek. 1698 Esztergom város főbírája Kelemen György. 1698 Ebben az évben már állt Bottyán János palotája a mai Széchenyi téren. I. Lipót nemesi kúriának nyilvánította. 1699 I. Lipót megerősítette az asztalosok, üvegesek, ácsok és esztergályosok céhszabályait. 1699 A belvárosi templomot a középkori falakon többségében fából újra felépítették. 1699 telén A városban a Sándor Menyhért vendége volt József nádor és Mária Pawlovna orosz nagyhercegnő. A nagy havazások miatt nem tudtak tovább utazni, s ezért vendégeskedtek itt. 1699 - 1701 Sinka György Esztergom város főbírája. 1700 A királyi városban letették a ferences templom alapkövét. 1701 Az egyházlátogatási jegyzőkönyv a királyi városban 2000 lakost említ. A rácok száma 20 fő volt. 1701 Beiktatták Keresztély Ágost segédérseket főispáni méltóságába. 1701. szeptember 1. A Vízivárosban már működött az elemi iskola, amelynek. tanítója Miskolci Márton volt. 1701. szeptember 30. A főhaditanács Bottyán Jánost bízta meg Esztergom vármegyében csapatok toborozásával. 1702 A megyegyűlések Esztergomban és Bátorkeszin voltak. 1703. október 23. Bécsben kiállították az első kiváltságlevelet, amelyben Esztergomot visszahelyezték régi jogaiba. A kiváltságlevél a Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult. 1704. november 16. Bottyán csapataival Muzslán táborozott. 1704. április 18. Kukländer báró esztergomi várparancsnok elfogatta Bottyán Jánost, mivel összeköttetésbe lépett a kurucokkal. 1704. október Bottyánt Bécsbe szállították, de Nyergesújfalunál megszökött, s a Dunán átkelve Vihnyére ment, ahol hűséget esküdött II. Rákóczi Ferencnek. 1705. február Bottyán János, Gróf Esterházy Antallal Víziváros ellen támadást intézett, de kudarcot vallott. Szenttamást felgyújtotta, s jelentős hadizsákmányt szerzett. 1705. március Gróf Bercsényi Miklós Karván táborozott csapatával. 1705 II.Rákóczi Ferenc meg akarta akadályozni, hogy Lipótvárat Herbeville csapatai élelemmel töltsék fel, ezért a Garamhoz vonult, 1705. július 13. Rákóczi Bénynél a sáncoknál táborozott, majd Kéméndre ment. 1705. augusztus 1. Bottyán János Karvánál táborozott, mivel a dunai átkelő védelmével bízták meg. 1705. augusztus 6. Rákóczi Ferenc Esztergom alatt tartózkodott. 1705. szeptember 2. Kéméndről csapataival Hatvan felé indult. 1705 A vármegye országgyűlési követei Konkoly László és Csajthay János voltak 1705 Esztergom vármegye alispánja Konkoly László volt. 1705 - 1708 Silcz János Pál Esztergom főbírája. 1706. augusztus 2. II. Rákóczi Ferenc Esztergom ostromára indult 12.000 főnyi lovas és gyalogos haddal. 1706. augusztus 4. Rákóczi csapataival Párkánynál tartózkodott. 1706. augusztus 6. A kurucok megkezdték a sáncásást. 1706. augusztus 9. Elkészült a híd, s megkezdődött a város bombázása. 1706. augusztus 12. Rákóczi Ferenc rohamot rendelt el. A folyamatos ostromok és rohamok nem sok eredménnyel jártak. Kukländer a fejedelem felszólítására sem adta fel a várat. 1706. szeptember 13. Aláírták a megadási feltételeket 1706. szeptember 15 - 16. Kukländer parancsnok átadta a várat Rákóczi Ferencnek. Jelenlétében a Bakócz kápolnában hálaadó istentiszteletet tartottak. A vár parancsnoka Bonofux francia ezredes lett, helyettese Horváth Tamás. 1706. szeptember 23. Stharenberg Guidó császári fővezér 13 500 fős hadával Almás, Neszmély, Karva, Nyergesújfalu elfoglalásával Esztergomba jött. Rákóczi is ide érkezett 3000 fős csapatával. 1706. szeptember 29. Stharenberg rendbehozatta a szenttamási sáncokat. 1706. október 2. Megkezdte a vár és Víziváros ostromát. 1706. október 9. Az őrség feladta a várat. Stharenberg a várat Bruckhental ezredes parancsnoksága alá helyezte. 1707 Helyreállították a vízivárosi ferences templomot. 1707 - 1725 Keresztély Ágost bíboros érsek lett. 1708 A rácok a mai Kossuth Lajos utca 60 szám alatt felépítették fából készült templomukat. 1708 Esztergom vármegye alispánja Mecséry Ádám volt. 1708. február 2. A pozsonyi országgyűlésen Esztergom városát Silcz Pál, Erdős István képviselte. Nedeczky Mihály főjegyző, Mecséry Ádám voltak a vármegyei követek. 1708. február 18. I. József Esztergom szabad királyi városnak kiváltságlevelet adományozott, amelyben visszaállította régi jogait: iparűzés, gazdasági jogok, vám és kereskedelem, polgárjog, pallosjog, törvénykezés, bíráskodás, közigazgatás, örökösödés stb. 1708 június Kukländer lett a várparancsnok. 1708 - 1714 Keresztély Ágost érsek újjáépíttette a régi vízivárosi templomot, amely a mai plébánia helyén állt. 1709 - 1711 Kaszner János Esztergom főbírája. 1709. április Kukländer hidat veretett a Dunán, s a hídfő védelmére sáncokat ásatott. A várbeliek kirabolták Bény, Kéménd, Kéty község lakóit. 1709. augusztus 13. Kihirdették a városházán a kiváltságokat. A megye 1710. november 10 - én hirdette ki. 1715 - ben az Országgyűlés is elismerte. 1709. szeptember 27. Bottyán János halála után palotája Kukländer tábornok tulajdonába ment, s 1719 - ben bekövetkezett haláláig tulajdonában is maradt. 1710. június 2. A királyi város ekkor tartotta első tisztújító közgyűlését a Budáról kiküldött kamarai tanácsos elnöklete alatt. A város önkormányzata 40 választott külső és 12 belső tagból állt. 1710 Megalakult a kereskedők, molnárok, takácsok céhe. Kiváltságaikat I.József erősítette meg. 1710 Pestis tizedelte meg Esztergom vármegye településeinek lakóit, majd marhavész dühöngött. A pestises betegeket a Szent Erzsébetről elnevezett kórházban helyezték el, amely a mai Kossuth Lajos utca 62 szám alatt állt. 1711 A rácokat át akarták téríteni katolikus hitre, de a Lipót - féle szabadalomlevél megújításával megerősödtek. 1711 Megalakult a németvargák, fazekasok, sütők, pékek céhe. 1711. december 15. A török után betelepült zsidókat az érsek parancsára kiutasították a Vízivárosból. Ezután a Szenttamáson telepedtek le. 1711 - 1712 A pozsonyi országgyűlésre a vármegye Sándor Mihály alispánt és Zlinszky Imre jegyzőt küldte követnek. A város követei: Silcz János Pál bíró, Grúber Antal főjegyző voltak. 1712 Esztergom főbírája Silcz János Pál. 1712 Megalakult a magyar csizmadiák céhe.A szabályzatukat III. Károly erősítette meg. 1713 Esztergom főbírája Kaszner János. 1713 A szűcsök céhe is megalakult. 1714 A jezsuiták három házhelyet vettek a gimnázium bővítésére. 1714 Keresztély Ágost prímás - érsek szász herceg kérelmére a mindenkori esztergomi érseket a német - római birodalom hercegi rangjára emelte, amit a pozsonyi országgyűlés szentesített. 1714 A szíjgyártók, nyereggyártók és kardkészítők céhe kiváltságlevelet kapott. 1714 - 1715 Esztergom főbírája Szűcs György. 1715 Az összeírás szerint a 16 nemes 207 polgári, 29 katonai és 2 lelkészi háztartás volt. A városban 249 lakott, 10 puszta telek volt. 241 magyar, 41 német, 16 tót, 4 szerb, 2 francia háztartás volt. 72 iparos és kereskedő működött. 1716 - 1721 Silcz János Esztergom főbírája. 1717 Megalakult a borbélyok és a kádárok céhe. 1717 A ferencesek egy része átköltözött a királyi városba, másik részük újjáépítette a Szent Kereszt kolostort. 1717 A királyi városban elkészült a ferencesek temploma és rendháza Szent Anna tiszteletére. Kuklenderné adományából építették a Loretoi kápolnát, az adományozót is ott temették el. 1717 Simon János Lénárd kőfaragóval restauráltatták a középkori Lőrinc - kaput. A XVIII. század végére a kaput elbontották. 1721 - 1727 Esztergom vármegye alispánja Gyulay Ferenc volt. 1722 - 1723 Szép Péter Esztergom főbírája. 1723 A Főpiacon (ma Széchenyi tér) felállították a Rieder András által készített Szentháromság szobrot. 1723 Sándor Menyhért a mai Jókai utca 1 - ben megépíttette palotáját. A család 1806 - ig lakott itt. 1724 Párkány város vásárszabadalmat nyert. 1724 III. Károly a süveggyártóknak és lakatosoknak kiváltságlevelet adott. 1724 A pálos rend letelepedett a királyi városba, miután Malonyai Pál apátkanonok házát a márianosztrai pálosokra hagyta. 1724 - 1725 Kaszner János Esztergom főbírája. 1725 - 1745 Galántai Esterházy Imre Esztergomi érsek. 1726 Haimb Ferenc Esztergom főbírája. 1726 Átépítették a szabad királyi város belvárosi plébániatemplomát. 1726 - 1750 A Vízivárosban újrépült a ferencesek temploma és kolostora. 1727 Kaszner János Esztergom főbírája. 1728 A Bottyán - palota a város tulajdonába került. 1728 - 1729 A vízivárosi jezsuita gimnázium hatosztályú lett. Fokozatosan fejlődött. 1728 - 1732 Silcz János Esztergom főbírája. 1728 - 1744 Esztergom vármegye alispánja Somogyi László volt. 1728 - 1738 A Vízivárosban felépült Loyolai Szent Ignácról elnevezett jezsuita templom. 1731 Sóvári Kellio Miklós megkezdte a szentgyörgymezei plébániatemplom építését. 1732 Szenttamásnak és Szentgyörgymezőnek már volt népiskolája, amely a Vízivárosban működött. 1733 - 1738 Zelézy András Esztergom főbírája. 1735 Letelepedett Esztergomban Eiczinger János Győrgy pék, s a mai Petőfi Sándor utca 2. szám alatt sütő üzemet létesített. 1736 Heischmann Bertalan szappanos adományából megépült a Rozália kápolna a mai Dobogókői út elején. 1738 Gánóczy István Esztergom főbírája. 1739. - január 3. Pusztító pestisjárvány kezdődött a városban és környékén. 1739 Az esztergomi kórház és szegények háza a középkori Szent Kereszt Ispotályos rend temploma és szegényháza helyén működött ( ma KossuthLajos u. 62.) A kórház 64, a szegényház 16 ággyal rendelkezett. 1740 - 1741 Feichtinger József Esztergom főbírája. 1740-1750 Ezekben az években felépült a Főpiacon a mai Széchenyi tér 22. helyén a város vendégfogadója, a Fekete Sas Szálló, amely az 1820 - as évekig a város társas életének a központja volt. 1740 A pestis járvány elmúltával a vízivárosiak a Boldogságos Szűz szobrát állították fel. 1741. április 8. A szabad királyi város rendelete szerint a pestis elmúltával meg lehetett tartani a vásárokat. 1741. július 4. Esztergom szabad királyi város tanácsa kihirdette a Magyar Királyi Helytartótanács utasítását, mely szerint a városban lakó görögkeletiek megtarthatják istentiszteleteiket. 1742 - 1743 Gánóczy István Esztergom főbírája. 1743 Felépítették a belvárosi templom tornyát. 1744 Az ácsok Mária Teréziától kiváltságlevelet nyertek. 1744 - 1745 Champion János Esztergom főbírája. 1744 - 1754 Esztergom vármegye alispánja Missits Mihály volt. 1745 A ferencesek templomát újjá kellett építeni a királyi városban. 1745 Galgóczy János esztergomi kanonok adakozásából felépült a Szent István kápolna a Szenttamáson. 1746 - 1747 Szaday Ferenc Esztergom főbírája. 1747 Török András tábornok Mayerhoffer András tervei szerint megépíttette házát a mai Bottyán János utca 3 szám alatt. Az épület később vármegyeháza lett. 1748 - 1749 Champion János Esztergom főbírája. 1750 Bécs - Esztergom - Buda között postajárat közlekedett. 1750 - es évek Leégett a város tulajdonában lévő Bottyán palota. 1751 - 1757 Csáky Miklós esztergomi érsek. 1754 - 1765 Esztergom vármegye alispánja Terstyánszky József volt. 1755 - 57 Elkészült Szentgyörgymezőn Csáky Miklós prímás támogatásával a plébániatemplom. 1755 - 1758 Pomházy Mátyás Esztergom főbírája. 1756 - 1762 Oracsek Ignác építőmester irányításával új belvárosi plébániatemplom épült Lucas Schram tervei szerint. 1759 - 1760 Lukácsy István Esztergom főbírája. 1761 - 1762 Pethő Sebestyén Esztergom főbírája. 1761 - 1765 Barkóczy Ferenc az esztergomi érsek.Mária Terézia visszaadta a várat a prímásnak. Felmerült az esztergomi érsekség és káptalan visszatérésének a lehetősége. Megkezdték a Szent Adalbert templom helyén az új székesegyház építését, de Barkóczy Ferenc 1765 - ben bekövetkezett halála miatt az építkezés abbamaradt. 1762. augusztus 29. Barkóczi Ferenc érsek repülőhidat építtetett a Dunán. Ez a híd 80 éven keresztül biztosította a közlekedést a két part között. 1763 Ekkortól működött itt Royer Ferenc Antal nyomdája. Royert Barkóczy Ferenc hozta magával Egerből érseki kinevezése után. 1765 - ig 17 esztergomi kiadású könyve jelent meg. 1763 - 1766 Pomházy Mátyás Esztergom főbírája. 1765 - 1774 Megépült kőből a rácok temploma a mai Kossuth Lajos utca 60. szám alatt. 1765 - 1786 Esztergom vármegye alispánja Sissay János volt. 1767 - 1771 Pathó János Esztergom főbírája. 1768. június 7. Letették az alapkövét annak a templomnak, amelyet Mária Terézia a Várhegyen építtetett Szent István tiszteletére. A templom 1772 - re készült el. 1770 - 1773 Újjáépítették a város tulajdonában lévő Bottyán palotát, amely elnyerte mai formáját. A terveket Hartmann Antal készítette. Az építésvezető Mayer Jakab, a kivitelezők Scháden Lénárt és Kirchoffer András voltak. 1770. június 30. Megjelent a szabad királyi város tűzrendészeti utasítása. 1772 - 1775 Valter Imre Esztergom főbírája. 1773 Eltörölték a jezsuita rendet. Rendházuk és iskolájuk az érseki helynökség székhelye lett. 1776 - 1777 A jezsuiták vízivárosi gimnáziumát a ferencesek vették át. 1776 - 1779 Pethő Sebestyén Esztergom főbírája. 1776 - 1799 Batthyány József esztergomi bíboros érsek. 1777. június 28. A Helytartótanács utasítására Eperjessy István földmérő elkészítette a szabad királyi város felmérését és térképét. 1778 - 1779 A ferencesek által átvett egykori jezsuita gimnázium a városháza mai Bottyán utcai szárnyába költözött. Ezt az épületszárnyat Mária Terézia 6 ezer forintos adományából ekkor építették Hartmann Antal tervei alapján Scháden Leonárd kivitelezésében. 1778 Batthyány József érsek lebontatta a régi vízivárosi plébániatemplomot, és helyén plébániát építtetett. 1780 A vízivárosi jezsuita Szent Ignác templomra tornyokat építtettek Batthyány József támogatásával. 1780 Mária Teréziától a posztónyírók, szűrszabók kiváltságlevelet nyertek. 1780 - 1781 Putz József Esztergom főbírája. 1781 Görgey Márton adakozásából megépült a szenttamási kálvária szoborcsoport, amely eredetileg a Várhegyen állt, s csak az 1820 - as években került át Szenttamásra. 1784 Megépült a belvárosi plébánia. 1785 Hersich János Esztergom főbírája. 1786. január 7. Esztergom vármegyét egyesítették Komárom vármegyével. Az egyesített vármegye május 22 - én, Tatán tartotta első közgyűlését. Alispánnak Sissay Károlyt nevezték ki. 1786. július 22. II. József megszüntette a ferencesek vízivárosi konventjét. Kolostorukba ideiglenesen a 33. gyalogezred növendékeinek nevelőintézete került. 1786 - 1790 Szilva Mihály Esztergom főbírája. 1790. február 20. II. József halála napján a koronát Budára szállították. Este kilenckor ért a korona Esztergomba, s a káptalan házában, a mai Kölcsey Ferenc utcában (Vízügyi Múzeum épülete ) tették közszemlére. A koronát Kondé József szolgabíró, az érsek katonasága és 300 fehérruhás hölgy fogadta. Este 10 - kor hálaadó istentiszteletet tartottak, majd másnap továbbvitték a koronát. 1790. április 7. Tisztújítást tartottak. Misits Józsefet alispánná, Miklósffy Imrét főjegyzővé nevezték ki, közigazgatásilag helyreállt a rend Esztergom vármegyében. 1791 - 1801 Bauer Ádám Esztergom főbírája. 1797 A francia hadak közeledtére Esztergom vármegye Batthyány Antal parancsnoksága alatt egy lovas századot állított ki. 1799 - 1808 Lenhossék Mihály Ignác volt a megye főorvosa. 1800 - 1801 A franciák ellen ismét hadba szólították a vármegye nemességét, s Moson vármegyébe rendelték őket. A lunevillei békekötéskor haza rendelték őket. 1800. október 28. Megalakult a szentgyörgymezei plébánia és elemi iskola. 1801 - 1828 Esztergom vármegye alispánja Miklósffy Imre volt. 1802 Országgyűlés követei Miklósffy Imre és Andrássy István voltak. A várost Falk Bálint és Vörös Mihály képviselte. 1802 - 1805 Falk Bálint Esztergom főbírája. 1805 A vármegye a mai Bottyán János utca 3 szám alá, Török András generális házába költözött. 1805 - 1807 Országgyűlés vármegyei követei Miklósffy Imre és Szabadhegyi Pál. A várost Falk Bálint és Szilva Mihály képviselték. Falk Bálintot 1807 - re Muzsik Ferenc váltotta fel. 1806 - 1808 Szilva Mihály Esztergom főbírája. 1808 A 23 éves Károly Ambrus főherceget Esztergomban beiktatták az érseki székbe. 1808 Estei Károly Ambrus részt vett a nemesi felkelésben, s ápolta a sebesülteket. 1808 Falk Bálint Esztergom polgármestere. 1808. december 6. Javaslatot tettek a polgárőrség felállítására. 1809.február 3 - 10 Jeges ár zúdult Esztergomra és 172 970 Ft kár keletkezett. 1809. február 10. Megalakult 962 taggal a polgárőrség. Kapitánya Kollár Antal lett. 1809 - 1817 Kollár Antal Esztergom polgármestere. 1809. március 15. A vármegye közgyűlése a franciák ellen 150 fős sereg felállításáról döntött. A lovasezred parancsnoka Luzsénszky János lett. 1809. augusztus 7. Új lovascsapat felállítását határozták el, közülük: 210 újonc és 550 tapasztalt katona volt. 1809. szeptember 2. Károly Ambrus érsek Tatán halt meg tífuszban.Esztergomban temették el. 1809. szeptember 14. Schönbruni béke véget vetett a hadi készülődésnek. 1809 A Szent Benedek rend telepedett le Esztergomban, miután 25 ezer forintért a tanulmányi alap megvette a várostól a pálosok rendházát. Gimnáziumukat a városháza mai Bottyán utcai szárnyában helyezték el. 1812 Magyary László agyag - és kályhagyárat alapíttott. 1816. szeptember 15. Nógrád Vármegye Igazgatása alatt működő Magyar Színjátszó Társaság a Fekete Sas vendégfogadóba játszási engedélyt kért. 1817 A csizmadiák kiváltság levelet nyertek. 1818 - 1823 Muzsik Ferenc Esztergom polgármestere. 1819 Elkészült a szabad királyi város tűzrendtartása. 1819 A magyar és német szabók, a molnárok és kéményseprők kiváltságlevelet nyertek. 1820. május 15. Az Esztergomban játszó színtársulattól a szegények javára 38 forintot szedtek be. 1820. május 20. Rudnay Sándort, aki Nagyszombatból visszatért Esztergomba beiktatták az érseki székbe. 1820. július 1. 277 évi távollét után a káptalan is visszatért Esztergomba. A jezsuiták székházába költözött, amely 1773 - tól az érseki helynök lakása volt. 1820. július 19. Beimel József nyomdász kérvénnyel fordult Rudnay Sándor herceg - prímáshoz, hogy engedélyezze egy nyomda felállítását. 1821 A Mária Terézia által építetett templomot, lebontották a Várhegyen. 1821. április 25. Beimel József engedélyt kapott egy nyomda felállítására. Igényes nyomdász, jó üzletember volt. 1822 Már működött a Szenttamáson az Egenhoffer Tamás - féle téglagyár. 1822. január 13. Hetényi József és Nagy Károly színtársulatának első előadásai a Fekete Sas vendégfogadóban. 1822. április 23. Letették a bazilika alapkövét. A főszékesegyház teveit Kühnel Pál készítette, az építőmester Packh János volt. 1823 Benyovszky János püspök és Jordánszky Elek kanonokok adakozásából felépült a szenttamási kálváriatemplom. 1824 - 1829 Falk János Esztergom polgármestere. 1824. március 1. Utast és postát is egyaránt szállított a postakocsi járat a budai Bomba térre / ma Batthyány tér / a Fehér Kereszt fogadóhoz. 1825 A mészárosok kiváltságlevelet nyertek. 1825 Egyesült a kötél és szíjgyártók céhe. 1825. szeptember 11. Összehívták az országgyülést. A vármegye képviselői, Huszár Imre és Lippay Ferenc főadószedő lettek. A várost Tarkovits Bazil és Menyhárt István képviselték. 1825. december 12. A vármegye 19 pontos rendszabásokat alkotott a koldusok, csavargók és gonosztevők megfékezésére. 1826 Beimel József a nyomdáját könyvkötészettel és könyvkereskedéssel is bővítette. 1827. szeptember 24. Szeder Fábián nyelvész, bencés tanár Beimel József kiadásában útjára indított egy almanachot Uránia címmel. A szerkesztő a szépirodalom, az ének - zene és képzőművészet helyi és országos eredményeit kívánta közzétenni. Az Uránia 1833 - ban megszűnt. 1828 A vármegye követe Huszár Imre első alispán, lett. A város országgyűlési képviselői, Pinke István és Menyhárt István lettek. 1828. július 2. Letették a hajdani Szent Vendel téren ( ma Rudnay tér ) a Szent Anna templom alapkövét. A templomot Packh János tervei alapján Rudnay Sándor érsek 80 ezer forintos adományából építették. 1829 Belszl Albert befejezte a Magyar Király vendégfogadó építését, a mai Kossuth Lajos utca 25 - ben, ahol a szobák mellett színház és bálterem is épült, s felépülte után a város társas életének egyik központja lett. 1829. január 9. Rudnay Sándor kardinálissá avatásának napja. Ez alkalommal tartotta Fülöp János színtársulata ünnepi előadását, amelyen Hivatal Anikó és Frankenburg Ado

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!