Bejelentés


Pifkó Péter honlapja Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. / Einstei


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









PIFKÓ Péter BALASSA BÁLINT ŐSEI, CSALÁDJÁNAK EREDETE A Balassa Bálint költészetét, személyiségét bemutató tanulmányok sorában azt a családi hátteret szeretnénk az olvasóhoz közelebb hozni, amelyből Balassa Bálint költészete eredt és táplálkozott. 1554-re, amikorra Bálint megszületett, családja a felvidék egyik legtekintélyesebb nem¬zetségévé vált. Az eltelt évszázadok során birtokaik és politikai befolyásuk növelésén fára¬doztak. Amennyiben az ország érdeke megkívánta, félretették a családon belüli személyes ellentéteiket is. Őrizték, emlegették, s nem egyszer írásban is kifejtették mennyire büszkék hagyományaikra, előkelő nemzetségükre A nemzetség vizsgálatakor szerencsés helyzetben vagyunk, mivel levéltáruk II. András korától őriz adatokat. Őseik eredetének feltárása mégis sok fejtörést okozott. A XVIII-XIX. századi kutatók Anonymus Gestáját tekintették forrásnak, s Bunger, honfoglaló kun; kabar vezértől származtatták őket.A család nemzetségbe sorolását elsők között Wertner Mór végezte el. Ő, tévesen a Nógrádban letelepedett Kacsics nemzetséget jelölte meg a Balassák őseként. Feltevése abból eredt, hogy az egyik Balassa lány a Kacsics nembéli Mihályhoz ment feleségül, s a Kacsicsok e lány testvéreitől követelték a leánynegyed kiadását 1281¬ben. A következő feltételezése az volt Wertnernek, majd Karácsonyi Jánosnak, hogy a Balassák a Pilis nemzetségből származtak. Ezt egyetlen 1287-es oklevélre alapozták, amely Miklós fia Demeter, comes birtokadományozásáról szól. Később a Hont-Pázmán és a Boksa nemzetséghez is sorolták a Balassákat. Az utóbbi ötven év alatt már önálló nemzetségként tárgyalták a családot. Birtokaik kizárólag a felvidékhez kapcsolódtak. Nógrádban, Hontban, Trencsénben, Nyitrában, Sárosban és Zemplénben helyezkedtek el. Működésük területe a zólyomi ispánság volt. Hatalmas erdőségek, vadaskertek, királyi és királynői birtokok voltak itt nagyszámú szolgálónéppel. Besenyő és kun halászok erdővágók szolgál¬ták ki a királyi udvart. Különösen IV. Béla királynak és udvarának volt kedvenc tartózko¬dási helye Zólyom. Oklevél kiállító hely lett s 1250-ben itt tartották Daniló orosz fejedelem fiának, Leonak és IV. Béla lányának, Konstantiának esküvőjét is. A zólyomi ispán önálló jegyzővel rendelkezett, okleveleket állított ki, határjárásokat végzett, birtokjogi vitákat vezetett, birtokosokat iktatott. Ennek a hatalmas, később négy megyére szakadt ispánság¬nak volt az első ismert intézője, comese, a Balassák őse Detre, , akiről tudjuk, hogy már 1217-ben II. Andrással részt vett a keresztes hadjáratban, s továbbra is a király befolyásos. embere maradt. Korábban tudósaink úgy foglaltak állást, hogy a Balassák, a kisnemesség köréből kerültek ki, közjogi funkciót korábban nem töltöttek be, nemesek sem voltak, s az első foglalású földek is hiányoztak birtokaik közül. Véleményünk szerint ezt egyértelmű¬en nem lehetett állítani. Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy e korai időszakból na¬gyon kevés oklevél maradt ránk s mindehhez járult a tatárjárás hatalmas pusztítása. A tény az, hogy Detre comes már komoly közjogi funkciókat látott el s leszármazottai az Árpád-kor legtekintélyesebb családjai közé küzdötték fel magukat. Detre első okleveles említése 1222-ból való. Ekkor Detre zólyomi comes és veje Herduin, Szebeléb nevű birtokot eladták az esztergomi káptalannak. Detre atyjáról Si(m)kről egy 1230-ból származó oklevélben történik említés. E-szerint, amikor II. András megbízza Si(m)k (Sükösd) fia Detrét, zólyomi comest, hogy Bagamér nemzetségének egyik tagját vezesse be birtokaiba. Detrének há¬rom fiát tartja számon a családtörténet: ifjabb Detrét, Mikót (Mihályt) és a legfiatalabbat, Miklóst. Volt egy lánya is, aki a fentebb említett Rüdiger (Rutker) fiához, Herduinhoz ment hozzá. Ifjabb, Detre szepesi ispán fiaira hatalmas Vág-, és Ipoly-menti birtokokat hagyo¬mányozott, s ők az örökséggel jól gazdálkodtak. Több vár (Zsolna, Szucsán, Várna, Budatin), építése fűződik nevükhöz. Detre lánya, a szintén korábban tárgyalt Kacsics Mihályhoz ment hozzá. E házassággal a Mohácsi vészig töretlenül ívelő vingárti Gerébek és Libercsei Tomposok ősanyja lett. Idős Detre fia Miklós 1246-ban elcserélte IV. Bélával Liptóujfalut a nógrádi Gyarmatért, ahol őrtornyot emelt s megteremtette a gyarmati urada¬lom alapjait. Miklósnál több okból is érdemes elidőznünk. Így például a korán elhalt Do¬monkos nevű fia kapcsán, aki sárosi várispán volt, felmerül egy másik Balassa ős, Veta személye is. Egy 1272-es oklevélben olvassuk, hogy megjelent az egri káptalan előtt a Hont-Pázmán nembéli Lambert leánya, aki Veta fia Miklós özvegye volt. Ózd nevű birto¬kát, amelyet Miklós comes örökségül hagyott Domonkosnak, Sáros és Patak megye főis¬pánjának; s egy másik birtokát pedig másik fiának, Demeternek, Bereg megye főispánjának adja Elképzelhető, hogy Fejér az oklevélben a nevet Gyeta, Deta, Detre rosszul értel¬mezte, s Detrét Vetának olvasta. Az sem kizárt, hogy Detre és Veta testvérek voltak s ezért szerepelnek utódaik, Demeter, Domonkos, Péter, Dancs (a későbbi oklevelekben) a Balassák attyafiaiként, vagy vérrokonaiként. A Balassák e korai nemzetségéből Demeter mester és Domonkos fia, Dancs comes emelkedett a legnagyobb politikai méltóságokig. Demeter már Kun László király kedvelt embere volt, majd III. Endre szolgálatában állt királynéi tárnokmesterként, pozsonyi, zólyomi ispánként. A király halálát követően Vencel pártjára állt, s Csák Máté mellett harcolt, majd Károly Róberthez csatlakozott. Amint Csák Máté egyre nagyobb területet foglalt el a Balassák birtokaiból, Demeter ismét behódolt a tartományúrnak. Sáros várát védte unokaöccsével, Danccsal együtt. A rozgonyi csatában 1312 június 15-én Demeter elesett, s Dancs meghódolt a király előtt. Károly Róbert Dancs mestert a bizalmába fogadta s a királyi tanácsban szerepet adott számára. Dancs négy vá¬rat, húsz falut és egyházat alapított a zólyomi ispánság területén, amely az ő idején oszlott vármegyékre: Dancs mester 1323-ban XXII. János pápa udvarában járt követségben. Tíz évvel később pedig Endrét kísérte Nápolyba. Gyermekei közül Klára, a Hont-Pázmán nembéli Szentgyöngyi-Bazini Sebő felesége lett. Detre (Veta) fia Miklós ág áttekintése után érdemes megjegyeznünk, hogy őket tudósaink (Bél Mátyás, Wertner Mór, Karácsonyi János, Pór Antal, Nagy Iván) nem sorolták a Balassák közé. 1876-ban Botka Tivadar és később Mályusz Elemér is csak óvatos célzást tett a rokonságra. Zolnay László volt az, aki 1937-ben egyértelműen ide kapcsolta Miklós ágát; Zolnay állítását később Fügedi Erik és Kristó Gyula is efogadta. A család ismertetésében utalj ára hagytuk Detre fia Mikó ágát, mivel ők az ősei a Balassa nevet viselő családnak. Szép számban fennmaradt okleveleikből kitűnik az, hogy a Balassák (Ferencig -1471) Dancs mesterhez hasonló országos politikairangra nem emelkedtek. Kisebb háborúkban ugyan részt vettek, de minden idejüket a birtokszerzések és visszaszerzések, perek, valamint számukra előnyös házasságkötések kötötték le. Detre fia Mikó /Mihály/ zólyomi, szepesi és sárosi ispán. Gyermekei közül Forró Péterről kell szólnunk, aki az egyik legnagyobb birtokszerző volt Nógrád, Túróc és Liptómegyékben. A hagyomány szerint az ő nevéhez fűződik Kékkő várának felépítése. Kez¬detben Kun László ellen fordult, aki ezért birtokait elkobozta, utóbb visszatért mellé, s így elvett javait visszakapta. Nem riadt vissza az erőszakos birtokszerzéstől sem. Így foglalta el például Ruttkát a Starkoktól. Mikó családjában két egzotikus nevű gyermek érdemel fi¬gyelmet. Az egyik Oguz / Atyócs/ comes, a másik Byter zólyomi és honti ispán, s egyben a Balassa ág tovább éltetője. Mindkét név besenyő, vagy kun eredetű. Az Oguz hajdan egy törzsfő, majd népcsoport neve volt. Jelentése: ész, bölcsesség (folyam), mely a magyar nemzetségek közül a Buzádoknál és a Vázsonyoknál volt kedvelt és gyakori. A növekvő jelentéssel bíró Byter személynevet 1292-ben például Kunországban, Thosi Thezanch kun vezér fia viselte. (Balassa) Byter tovább gyarapította birtokaikat. Vásárlással megszerezte a hricsói váruradalmat, Drégelyt, 1299-ben kilenc márkáért a nógrádi Thena földjét vette, amelyről az állította, hogy ősi birtokaik közé tartozott. E birtokról megjegyezzük, hogy az 130o-as évek végéig a Boksa nemzetstég öt ágának tulajdonában volt. A családot Byter fia, Kékkői Péter vitte tovább. Az ó idejében is tovább gyarapodtak a birtokok. A Vág menti földeket elcserélte Dancs mesterrel, Ipoly menti birtokaiért. 1321-ben, Csák Máté halála után az általa lefoglaltakat visszakapta, köztük Kékkőt és Gyarmatot. Kékköi Péter fia, György mester, Nagy Lajos király udvari vitéze volt. A katonáskodás mellett az ő életét is többnyire a Kacsics nembéli Libercsei Tomposokkal és a Boksa nembéli Soósokkal folyta¬tott birtokperek töltötték ki, György testvére a Kékkői, Gyarmati és Sztregovai néven egyaránt emlegetett Miklós mester. Ő volt, aki a Balassa ágat tovább folytatta, s fia Balázs, a család névadója (Balása, Balassa) is katonáskodott Nagy Lajos király udvarában, s elkísérte a moldvai hadjáratba, ahol Bogdán vajda fiának meghódoltatása volt acél. Balázs fiát, Miklóst az 1465-i oklevél említi először Balassának. Miklós gyermekei közül Lászlóra érdemes odafigyelnünk, mivel személyét illetően sok ellentmondásos adat látott napvilá¬got az elmúlt évtizedek során. A családi levéltárban 1424-1512 között kísérhetjük figye¬lemmel működését. (3 E hosszú időnek köszönhető, hogy egyes források két Lászlóról ad¬nak hírt. Az egyiket, akit Zsigmond, a Sárkányos Társaság tagjai közé emelt, 1409-ben említik. A másik Lászlót 1464-ig datálja a krónikás. A család okleveleit tanulmányozva megál¬lapíthatjuk, hogy végül is nem két, hanem egy hosszú életet megélt Lászlóval van dolgunk. László magas korát feleségeinek és gyermekeinek száma bizonyítja. (Aki a Sárkányos Tár¬saságnál szóba jöhet, - ha egyáltalán van ilyen -, Balázs testvére László, vagy neki egy ismeretlen unokája lehet.) Bél Mátyás és Nagy Iván is öt feleségéről tud Lászlónak: Júlia, Fruzsina, Zsófia, Dorottya, Barbara. László gyermekeit: Ferencet, Bernátot, Miklóst, Erzsé¬betet, Borbálát, Katalint és Ágotát egyként a Litvai Horváth Damján bán özvegyé től, Fru¬zsinától származtatták. A családi iratok Fruzsináról és Dorottyáról szólnak. Fruzsina férje, Horváth Damján 1475 február 7.-én halt meg, három gyermeket Istvánt, Annát és Zsófiát hagyva hátra. Miután Fruzsinát Balassa László feleségül vette, rövidesen (1477. január) Fruzsina is meghalt, három gyermekét Lászlóra hagyva, László újra nősült, s elvette Doroty¬tyát. Így pontosan nem tudjuk, hogy elsőszülött fiának Ferencnek (Bálintunk nagyapjá¬nak) ki volt az anyja. Talán Júlia, az első feleség, aki Mátyás király vérrokona volt. Balassa Ferenc volt az, aki visszavezette a családot az ország politikai vérkeringésébe. Róla tudjuk, hogy már 1492-ben Szörényi bán lett, majd Moldvában harcolt. 1504-től horvátországi bán, a könnyűlovasság kapitánya. 1526-ban a többi országnaggyal együtt ott találjuk a mohácsi csatamezőn, ahol ő is életét áldozta.. politikai karrierjének ívelésében nem kis része lehetett Perényi Orsolyával kötött házasságának. Orsolya testvére, Imre az ország nádora volt. Anyjuk, Ujlaki Orsolya, Ujlaki Miklós bosnyák király szlavón bán és erdélyi vajda lánya. A Perényiek Károly Róbert uralkodása alatt és azt követően szintén egyre nagyobb országos méltóságokba emelkedtek. E két család rokonságban állt a Hunyadiak korának valamennyi nagy oligarchájával. E tény érthetővé teszi számunkra azt, hogy a három részre szakadt Magyarország valamennyi politikai érdekeltsége számított a Balassák szolgálatára és kegyeire, amelyet ők ügyesen ki is használtak. Ferenc fiai közül a hírhedt Menyhárt egyaránt szolgálta Szapolyai Jánost és Ferdinándot, majd féktelenkedé¬sei miatt, saját védelmében a nógrádi béggel is kapcsolatban állt. Ferenc másik fia, Imre erdélyi vajda lett. Az ő ága vitte tovább a családot egészen a XIX. századig. János (Bálint apja) 1518-ban született. A Balassáktól eltérően szokatlan nyugodt vérmérsékletű, nagy műveltségű kiváló katona volt. Megmaradt Ferdinánd hűségén, katonaként szolgálva őt. Előbb a szolnoki vár kapitánya volt, majd diplomáciai küldetést bíztak rá. Ó ment Miksacsászár elé Genuába. Ezekkel az erényekkel jelentkezett kérőként a lekcsei Sulyok család¬nál s a három lány közül feleségül kérte és kapta Annát. E házasságkötésével tovább erősí¬tette a Balassák politikai pozícióit is. Szatmár megyei birtokosok voltak. Okleveles adata¬ink nincsenek arról, hogy melyik középkori nemzetségből származtak, de ha végig vesszük valamennyi családi kapcsolatukat, akkor azt látjuk" hogy rokonaik a Balassákhoz hasonló¬an a Káta, a Boksa, a Kapylon és a Gut-Keled nemzetségből kerültek ki. Sulyok Balázs (An¬na apja), Szapolyai hívéből lett Ferdinánd párti, s másik két lányát sem adta rangon alul férjhez. Krisztina a Boksa nembéli Bocskay György felesége lett, utódaikat Erdély történe¬tének legkiemelkedőbb személyiségei között tartjuk számon. Fiuk Bocskay István fejede¬lem; lányuk, Erzsébet, Báthory Kristóf fejedelem felesége, Báthory István lengyel király sógornője és Báthory Zsigmond fejedelem nagynénje.A Sulyok család elkötelezett híve volt a török elleni harcoknak. Nagyon is érthető ez számunkra, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a szerencsétlenül fogságra vetett Török Bálint, a lányok apjának, Sulyok Ba¬lázsnak, első unokatestvére volt, Ebben a szellemben adta férjhez harmadik lányát is. Sára kérője Dobó István egri várkapitány volt. Amikor összeházasodtak, még nem sejtet¬ték, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb haditettében Eger vár védelmében kell közösen helytállniuk. A Thekule nemzetségből származó Dobók már az Anjou korban is jómódú nemesi családnak számítottak. Politikai és vagyoni felemelkedésüket segítette vérszerinti rokonságuk a nádori címeket is betöltő Pálóczy családdal. Mivel a Pálóczy ág a mohácsi csatamezőn kihalt, a Dobók mindent elkövettek, hogy vagyonukat megszerezzék s így politikai befolyásukat is növeljék. Ezt az átlagosnál is nagyobb erőszakosságukkal és kapzsiságukkal el is érték. E mellett híres borkereskedők és törökverők voltak. E családi tabló felvázolása után térjünk vissza a szűkebb Balassa családhoz. Balassa János boldog házasságban élt a férjéért mindig aggódó, segítőkész, hűséges és Isten-félő Sulyok Annával. Fiuk Bálint, a családi biblia tanúsága szerint 1554. október 20-án született Zólyomban. Itt és a másik ősi családi fészekben, Liptóújváron kapta édesapjától a vitézi élet első leckéit. Ezt a nürnbergi tanulóévek követték. Kalandok, szerelmek színesítették az ott töltött időt, majd hazatérve Bornemissza Péter tanította az ifjút. Nehéz és bizonytalan évek jöttek a családra. Balassa Jánost, Miksa császár 1569. október 15.-én sógorával Dobó Istvánnal együtt elfogatta és összesküvés vádjával a pozsonyi várba záratta. Jánosnak felesé¬ge segítségével sikerült megszöknie. Zólyom, Liptóujvár, majd lengyelországi bujdosás kö¬vetkezett. Az uralkodó csak 1572-ben fogadta vissza kegyeibe 1575-ben Bálint, Báthory István ellen szervezett csapatot, de elfogták s most ó került fogságba. Báthoryval Lengyelor¬szágba ment katonáskodni. Itt új kalandok, s szerelmek vártak rá. Közben apja 1577. május 6 -¬án meghalt. Ekkor testvére a 14 éves Ferenc Nürnbergben tanult A két lány Mária és Anna még kiskorúak voltak. Gyámjuk András, Imre fia, rátette kezét a család vagyonára. Bálintot, aki ekkoriban a végvári vitézek életét élte, rövidesen Egerben találjuk. Megismerkedett Ungnád Kristóf feleségével Losonczy Annával. Életre szóló nagy szerelmemre gyulladt iránta, de az asszony kikosarazta. 1585. karácsonyán tragikomikus házasságba menekült. Feleségül vette Dobó István lányát, Krisztinát, Várday Pál özvegyét. Eközben perben állt Krisztina erő¬szakos és kapzsi testvérével, Dobó Ferenccel, aki többek között Sárospatak várát is bírta. Azt gondoljuk, hogy Bálint igazi célja nem a türelmetlen, indulatos és bizalmatlan özvegy unoka¬húg kezének elnyerése volt, hanem a pataki vár Dobó Ferenctől való megszerzése. A titokban kötött házasság az első pillanattól kudarcra volt ítélve s a vár elfoglalására szőtt terveknek sem volt realitásuk. Bálint mindent megtett annak érdekében, hogy legalább feleségét meg¬tartsa. Megtagadta szülei hitét, s áttért a katolikus vallásra. Ennek ellenére Dobó Ferenc vér¬fertőzéssel vádolta s pert indított ellene, sót azzal is megrágalmazta a Szentszéknél, hogy 1586-ban született János fiát a mohamedán hit szerint neveli. Végül megszületett az ítélet, hogy »Házasságuk a kánoni törvényekkel ellenkező együttélés volt,» s fiuk is törvénytelen. Így a válást kimondták. Dobó Krisztina hamar vigasztalódott. Új férje gersei Pethő Gáspár lett. János fiukat is a Balassákra hagyta, akit egy ideig Anna (Forgách Miklósné) és Mária (Paczot Ferencné) nevelt. Tizenhárom évesen Bocskay fejedelmi udvarába küldték, majd Boleszlóba ment tanulni, ahol 1601. december 12-én meghalt. Bálint a reménytelen házas¬ságból reménytelen szerelmekbe menekült. Kilátástalan perek keserítették életét, majd Er¬délyben és Lengyelországban bujdosott. Végül-Esztergom falainál, a török elleni harcban 1594. május 30 - án a hősies, de értelmetlen halál várt rá. Végére érve az évszázadok óta pihenő Balassa ősök ismertetésének, mi is elmondhatjuk Erdélyi Pál igaz szavait, melyek szerint: »sem Balassának, sem költészetének nem ártottak, s nem ártanak meg a levéltárak¬nak egyre beszédesebb aktái, s nem ártanak irodalmunk történetének, sőt a kegyeletnek sem.» Mivel: »az a durva kép amelyet róla a levéltárak adatai, a pörösködések iratai, a pana¬szok mérge, s az önző rokonok kifakadásai rajzolnak, megenyhül, ha lelki életébe tekintünk; az a gazdagság és az a sok szépség, melyet költészetében bírunk, öntudatossá, ékesszólóvá és védelmezővé lesz mindazok előtt, kik eddig nem hittek benne, nem értették meg vagy elítél¬ték» őt.
Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?



Csaba [ 2013-12-28 12:06 ]

gratulálok, végre egy tökéletesnek mondható Balassa leszármazás, mely ősanyámat is feltünteti s megmagyaráz eddig egy számomra érthetetlen dolgot is!



Pukkai Judit [ 2012-01-25 08:12 ]

Jó napot kívánok!
Szlovák kollégám, Hanko Jaroslav (Kékkő) nevében keresem Önt, aki a Balassa család kutatásával foglalkozik. Ő talált rá erre a honlapra. A családfákat ábrázoló képek forrására lenne kíváncsi, a 3, 4 és 5-ös képről van szó. Nagyon szépen köszönöm együttműködését!
Üdvözlettel
Pukkai Judit
Galántai Honismereti Múzeum












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!