Bejelentés


Pifkó Péter honlapja Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. / Einstei


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Pifkó Péter Az esztergomi Szent István Strandfürdő centenáriumára Történeti áttekintés: A híres esztergomi hévízi forrásokat és jótékony hatásukat az itt töltött közel 300 év alatt a rómaiak is megismerték, használták. l Szinte bizonyos, hogy itt is építettek fürdőket, amelyek a tisztálkodás mellett a szellemi szórakozás helyszínéül is szolgáltak Marcus Aurélius filozófus császár itt írta a kvádok elleni harcok alatt Elmélkedések című, művének 12. kötetét, és Pannónia területén a fürdők létesítését is támogatta./pl. Balf,/ A rómaiak nemcsak fürdőket létesítettek, a gyógyforrásokra, de templomokat és szentélyeket is építettek. Egy Esztergomban előkerült római kori építési felirat is ezt bizonyítja. A III. század folyamán a Várhegy északi lábánál lévő melegforrás közelében Aesculapiusnak a gyógyítás és Hygieianak az egészség, tisztaság isteneinek tiszteletére templomot építettek, bízva benne, hogy így a járványokat is leküzdhetik. A római birodalom bukása után a középkorban a fürdőélet alábbhagyott. Esztergom esetében ezt mégsem mondhatjuk el. A Szent Tamás hegy lábánál lévő források, valamint a Hévíz tó továbbra is elég melegvizet adott a fürdőzéshez. Így tudomásunk van arról, hogy III. Béla király első felesége antiochiai Chatillon Anna 1170 és 1184 között létrehozta az első magyarországi közfürdőt. Később az 1238 január 20-án kelt oklevél szerint IV. Béla a fürdőt a jeruzsálemi zarándokháznak, a szentkirályi kereszteseknek adományozta. Az ispotályos, johannita lovagok kórházat építettek itt és a vizet a betegek gyógyítására használták, s Szent Erzsébet tiszteletére templomot is emeltek. A törökök – uralmuk idején - idején több hévvizes fürdőt létesítettek. Ezek közül legjelentősebb a Vízivárosban, a mai Katona István utca 6. és 8. sz. házak helyén volt kétkupolás (két nagy, és több kis - medencével ellátott) fürdő, amelyet Güzeldzse (szép) Rusztem budai pasa építtetett 1559-1563 között, a forrásokra. Nevéhez fűződik az esztergomi mellett, négy fürdő Budán, Fehérvárott és Lippán. Az 1594-95. évi ostromokban megrongálódott fürdőt később lakóházzá alakították át. A 8. sz. ház pincéjében ma is láthatók egy nyolcszögletű török fürdőmedence maradványai. Az ostromban elpusztult fürdő helyett a törökök 1605-1663 között, annak szomszédságában, a városfal külső oldalán egy új, kisebb fürdőt építettek, amelyről az 1663-ban itt járt Evlija Cselebi a következőket írta: ..."A Budai kapu előtt egy kis erőd van, mely, mint Kanizsa vár tömésfala, tizenöt lépés vastag tömésfalból áll. Ezen a falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van. Az idegenek és a szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe járnak." - Ezt a kis fürdőt a XVIII. században a vízivárosi ferencesek posztókészítésre, majd később ismét fürdésre használták az 1890-es évekig. Közben az árok feltöltésével az egész épületet eltemették, és lépcsőn közelítették meg a medencét. Később a föld nyomásától a kupola beszakadt, és az egészet földdel betöltötték. A kis török fürdő helyreállítható maradványai a "Mattyasovszky - Etter"- kertben rejtőznek a földben. A Vízivárosban Berényi Zsigmond u 18-20 számú ház különösen érdemes az említésre. Itt a középkorban az un, Veprech torony volt majd a török uralom alatt 1605 és 1663 között épült Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámija. és minaretje Az itteni bővizű meleg forrás vize a XIV-XV. századokban vízimalmot, majd a XV-XVII. században a vár vízellátását biztosító vízemelő gépezetet hajtotta. Túlfolyóján fürdőmedencék voltak, amelyek átépített formában, az érsekség tulajdonában "Prímási tükörfürdő" néven működtek. 1953-ban a Pecz-művek dolgozói költöztek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. 1792-ben a mai fürdő helyén gróf Sándor Antal kezdeményezésére megnyílt Esztergom első kultúrált fürdőtelepe.. A királyi kamarásnak a Jókai utca 1. szám alatt is volt háza, ahol 1773-1804 között lakott. Ő vásárolta meg a Hévíz tó nyugati részén, a mai Malom utca végében volt vízimalmot, amelyet felújított és egyúttal öt fürdőmedencét létesített föléjük ízléses fürdőépületet emeltetett, amelyet fákkal és virágokkal ültetett körül. E fürdő mellett az esztergomi főkáptalan nagyszabású építkezésbe kezdett az 1840-es években: a Hévíz-tó medrét feltöltötték, s felépítették a klasszicista stílusú Fürdő Szállodát Gramling Ignác és Zofahl Lorinc tervei szerint. Az új fürdő a helyi lakosság igényei mellett a Fürdő Szálloda vendégeit is kiszolgálta, 1848. szeptember 5-én a döblingi elmegyógyintézet felé tartó Széchenyi István volt vendége a szállónak. 1848. október 19-én Kossuth Lajos, aki „kedvesen köszönvén meg az iránta kijelentett magasztos figyelmet: s midőn így ágyúmoraj, éljen és zene riadal között a vitéz sor előtt gyalog indulnak kíséretestül szállására, a fürdő vendéglőbe, megzendült az ég is – való hát, hogy Kossuth villámokkal jár ! E mellett színházi előadások és bálok is színesítették a Fürdő életét. A gyógy és hévizeket az önkényuralom évei után kezdték újra használni és hasznosítani.1864-től Vezér János Fürdőtulajdonos kezdi hírdetni kád és tükörfürdőit. Ő igazi többlábon álló vállalkozó volt, s a város életében is mindenből kivette részét 1881ig, amikor a fürdőt fogadott fiának Malya Istvánnak adta át. 1885-ben a káptalani malom mellett Eckstein Mór vállalkozó újabb, "...a tisztaság követelményeinek mindenben megfelelő több rendbeli fürdőt" nyitott meg, amely "egy nagyobb és egy kisebb társas fürdőt, továbbá három magánfürdőt, kabinetet, teljes fürdőkészlettel" foglalt magában. Az igazi előrelépés akkor következett be, amikor 1994-ben a takarékpénztár megvette a Malya féle uszodát és kertet és korszerűbb uszodát létesítettek, amely 1899-ben nyitotta meg kapuit. 1909-ben nagyszabású munkálatokba kezdtek: fúrásokat mélyítettek újabb meleg víz feltárására. A fúrást Zsigmondy József vezette, aki a "Szent István ártézi kutat" 323 méter mélyre mélyítette. A kútból 29 C° fokos vizet nyertek, amelyre Váczy Hübschl Kálmán tervei szerint fedett uszodát létesítettek, amelyet 1912. április 18-án adtak át. Az I. világháború megakasztotta ezt a fejlődést, amely csak 1924-tol vett újabb lendületet: amikor az Esztergomi Takarékpénztár megvette a Fürdő Szállodát is és jelentős bővítésbe kezdett: 1927-ben megépítették a 25 méter széles, 50 méter hosszú, új nagy medencét, amely országos versenyek rendezésére is alkalmas volt. Hamarosan megépült egy különálló női fürdőmedence is a fedett uszoda mellett. A fürdőzőket korszerű kabinok, homokfürdő, szép parkok, kerti pavilon fogadták, a távolból jött vendégeket pedig a Fürdő Szálloda kényelmes szobái, jó hírű étterme (kerthelyiséggel a strand mellett), színház- és bálterem szolgálták. - Esztergomot a Takarékpénztár igazi fürdővárossá akarta fejleszteni - Budapest Bádenjének kezdték nevezni. A nagyívű fejlődést, amely 1944-ig, a fűthető férfiuszoda átadásáig tartott, a II. világháború hadi eseményei ismét megakasztották, a nagy tervekből a háború után már nem valósult meg semmi. Az államosítás, majd az 1960-as, 70-es évek közeli bányászati tevékenysége átmenetileg megpecsételték az esztergomi fürdő sorsát. A bányászati vízkiemelés következtében a térség karsztvízszintje ugyanis jelentős mértékben lesüllyedt, és ez a vele kapcsolatban lévő melegvízforrások hozamát erősen lecsökkentette. Az új városközpont építésekor jelentős területtel (kabinokkal, parkfelülettel) csökkentették a strandfürdő területét. Jelentősebb fejlesztésre, rekonstrukcióra 1988-89-ben került sor. Ezek a munkálatok már Heer Lajos fürdovezető tevékenységéhez fűződnek.
Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?













Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!