Bejelentés


Pifkó Péter honlapja Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. / Einstei


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Pifkó Péter EGYESÜLETI ÉLET ESZTERGOMBAN Tanulmányunkban sorra vesszük azokat a lehetőségeket, ahol Esztergomban a dualizmus korában a polgárság találkozott, kapcsolatot tarthatott egymással. Ezeknek igen széles körét találjuk a városban. A kiegyezés utáni politikai enyhülés jegyei legjobban a kulturális életben mutatkoztak meg. Egymás után jelentek meg a helyi újságok és új iskolák épültek. A Kaszinó mellett gomba¬ módra szaporodtak az egyesületek, asztaltársaságok, amelyekben a lakosság minden rétege megteremtette az önmagának legmegfelelőbb szórakozási, művelődési lehetőségeket. Korsza¬kunkban Esztergomban is folyamatosan alakultak és szűntek meg az egyesületek. Az egy idő¬ben működők száma hatvanra tehető. Jellegüket tekintve kisebb számban találtunk gazdasá¬giakat. A legnagyobb súl1yal a Gazdasági Egylet, a Borászati Egylet és a Kereskedelmi Társulat szerepelt. 1885-ban megalakult az Ipartestület is, mivel 1910-ben már 25 éves évfordulóját ünnepelte. Az évfordulót valószínűleg a gondolat megszületéséhez mérték, mert a birtokunkban lévő adatok 1886. április 11-re tették a testület megalakítást. Az elöljárók névsorában a választott képviselők és a virilisek közül is megtalálunk többe¬ket: Kovács Albertet, Waldfogel Józsefet, Platz Mátyást, Muráty Józsefet, Magyary Lászlót Schönbeck Mihályt, Fekete Gézát, Horn Adolfot, Farkas Tivadart, Draxler Alajost, Wanitsek Rezsőt. Az összesen 35 tagból álló tisztikar és vezetőség valamint számvizsgáló` bizottság soraiból azonban csak 13-an szerepeltek a virilisek és a választott képviselők között. Ez azt bizonyítja, hogy bizalmat szavaztak a nem túl gazdag, nem választott képviselő tisztességes iparosoknak is, mint Putankó Istvánnak, vagy a kefekötő Asz1ing Ignácnak. 1889-ből találtuk nyomát annak, hogy ipartestületük volt a henteseknek és mészárosoknak is. Az iparos ifjúság azonban a legényegylet mintájára már az ipartestületet megelőzően létrehozta a Katolikus Iparosifjúság Önképző és Segélyező Egyletét. Ennek működésére 1881¬böl van az első adatunk. Igazán azonban a nyolcvanas évektől élte virágkorát. 1889-ben önál1ó könyvtárral, saját épülettel rendelkezett és ingyenes orvosi el1átást biztosított 352 rendes tagjának. Az egylethez tartozott még 160 pártoló tag is. Elsősorban a gazdálkodókat segítette a Gazdasági Egylet, nemcsak azzal, hogy összefogta őket, hanem úgy is, hogy gondoskodott továbbképzésükről. A filoxéra után újratelepített szőlőkben az esztergomiak igyekeztek visszatérni a szőlőtermesztéshez, ami korábban komoly jövedelmeket jelentett. Az egylet nagy segítséget nyújtott abban, hogy az 1890-es évektől folyamatosan rendezett szőlőoltási tanfolyamokat, nyilvános vizsgával. 1897-ben 150-en vettek részt ezen a tanfolyamon, amit Burány János vezetett. A hal1gatókat nem terhelte költség, hanem közadakozásból jutalmazták a legjobb vizsgázókat. Emel1ett a Gazdasági Egylet különböző terménykiál1ításokat is rendezett a Kaszinóval közösen. Ezen különböző kategóriákban díjazták a kiál1ítók termékeit. Az asszonyokat is bevonták a kiál1ításokba, mert a legjobb befőttek is díjakat kaptak. A Borászati Egylet tevékenységének az jelentette fő területét, hogy tagjai közösen értékesí¬tették a megtermelt bort, s az ily módon megszerzett hasznot részben elosztották, részben pedig az egylet érdekeinek megfelelően felhasználták., Az esztergomi Kereskedelmi Társulat az elsők között alakul t újjá az önkényuralom éveiben, de működése nem volt zavartalan. 1851-ben, megalakulásakor 35 tagja volt, s a tagságnak 5 pengő beiratkozási díjat kel1ett letennie. Igen kis részét fogta össze ekkor az esztergomi kereskedőknek. Az is hozzájárulhatott ehhez, hogy a Spanraft János elnöklete alatt működő társulat nyelve 1860-ig a német volt. A kiegyezés után egy időre el is halt a társulat műkö¬dése és csak 1874-ben újult meg ismét. Ekkor a tekintélye teljében lévő Marosy Józsefet választották meg elnöknek. Bisitzky János, Schreiber Soma, valamint Mihalik Bálint játszot¬tak benne tekintélyes szerepet. 1880-ban sem változott jelentősen a tisztikara az egyletnek: az elnök továbbra is Marosy József maradt és az alelnök tisztében Mihalik Bálintot találjuk. A Kereskedő ifjak tisztújításáról 1886-ból vannak adataink. Ekkor Stern Márk állt korel¬nökként az ijfúság élén. Brutsy János töltötte be az elnök szerepét. Az alelnök a kereskedőifjúság igen értékes tagja, Kiszlingstein Sándor volt. 1880-ban nyitott a vízivárosi Fő utcán könyv-, papírüzletet és könyvkötészetet. Még ebben az évben bérbe vette a Győrffy-féle nyilvá¬nos kölcsönkönyvtár anyagát és megnyitotta könyvtárát is. 1881- től hirdetési irodát is nyitott. Feleségül vette az esztergomi nyomdászcsalád lányát, Buzárovits Saroltát. Legnagyobb vállalkozása az volt, hogy szerkesztette a Magyar Könyvészetet, összegyűjtötte az 1876 és 1886 között megjelent magyar könyveket. 1891-ig maradt csak Esztergomban, ekkor üzletét elárvereztette. Egy hírünk van még róla, hogy 1899-ben Budapesten a Kereskedősegédek Egyesületének háznagya. A XIX. század végén az egyleteknek van egy általános jellemzőjük. Egy-egy hosszabb, rövidebb időszakban más, mindig új egyletek vonzották leginkább a polgárságot. A legnyil¬vánvalóbban ez a sportegyletek változása kapcsán mutatkozik meg. A Tornaegylet mellett télen még jórészt közös működtetésben megfért a Korcsolyázó egylet, de a Hajósegylet már szinte teljesen elhódította a Tornaegylet tagságát. Ezekre a tényekre rendszerint a tisztikarok névsorából következtethetünk, s a rendezvényeiken való résztvevők névsorából is. Minden¬esetre megállapíthatjuk, hogy ez a gazdag esztergomi kulturális élet az egyletekben, egyesüle¬tekben valósulhatott meg, ezekben élte virágkorát. Az egyesületek soraiban továbbra is meghatározó szerepe volt a Kaszinónak, amely korsza¬kunkban élte fénykorát. Élete igazán a kaszinói műkedvelő színjátszás fellendülésének idején volt a leggazdagabb. Szükséges ennek működésére is kitérnünk. A Bártfay Géza belépésével a megalakuló Katolikus Kör vonzását igyekezve túllépni szervezte újjá B. Szabó Mihály és Büttner Róbert. Igen jól számítottak, mert már az első előadások telt házakat vonzottak, s rövidesen a város, a vármegye előkelő hivatalnokai, a város iparos- és kereskedőcsaládjainak tagjai is bekapcsolódtak az együttes munkába. Azért tartjuk ezt jelentősnek, mert aktív művelődési lehetőséget biztosítottak tagjaiknak. Az 1865-ben alakult Dalárdát, amelynek irányítása Szántóffy Antal kezében volt, s 1870-ben nógrádi esperessé való kinevezése után az amúgy is elhalni készülő Dalárda megszűnt. 1883-banazonban mindent megtettek, hogy újjászervez¬zék. A szervezést néhány régi tag végezte, azoknak a bevonásával, akik kedvelték a zenét, éneket, s ezek nem voltak kevesen Esztergomban. A jegyzőkönyvi bejegyzés tanúsága szerint kimondták: "...kívánatos, hogy a helyi társadalom összes zeneművészei, dalkedvelői és műba¬rátai egybe tömörüljenek. Szükséges, hogy törvényes lét joggal bíró egyesület jellegét vegye föl. `Dalárda` címét megváltoztassa, `Esztergomi dal- és zenekedvelők egyesülete` cím alatt szélesebb alapokra fektetett alapszabályok szerint átalakuljon." Székhelyét Esztergomban jelölték meg. Az egyesület céljául vegyes- és férfikari előadásai által a zeneművészet ápolását, a társadalmi élet élénkítését határozta el. Az egyesületbe 8 alapító tag és 111 pártolótag mellett 65 tag jelentkezett. A 65 tagból 38 férfi és 27 nő. Az egyesületi zeneigazgató Bellovits Ferenc lett, az énektanár pedig Sztraka Iván. A dalárda tagjai hetente 3 alkalommal, hétfőn, szerdán, pénteken este jöttek össze próbálni. Mivel 14 működő tag játszott vonós hangszeren, létrehozták a zenekart is. Megindult az ének-zeneis¬kola is. Egy osztály létszámát 10 főben állapították meg. Esztergom társas életének jelentős színtere maradt korszakuk során a Tarkaság, amelynek a tagsága a középpolgári rétegekből származott. Tagsága 150-200 fő között mozgott. A Tarka¬ság eredeti nevét 1899-ig őrizte meg. Érdekes anekdota fűződik a Tarkaság elnevezéséhez. Az esztergomi polgárok azt tartották, hogy az egyesület neve nem azt fejezte ki, hogy sok¬színű, tarka életet biztosítanak a város polgárságának szabadidejük hasznos eltöltésére, hanem más eredetről tudnak. Putankó István csizmadia népszerű elnöke volt a polgári társaságnak, de beszélni nehezen beszélt magyarul, s ezért azt, hogy társaság, tarkaságnak ejtette. 1899-től ez a fontos egyesület Polgári Egyesület néven alakult újjá. Ekkor is fő felada¬tának tartotta a 48-as hagyományok ápolását. A Tarkaság utódja szervezte évtizedekig a Március 15-i ünnepségeket a Honvédtemetőben, amelyek igen nagy tömegeket mozgattak meg. A műkedvelő színjátszás elburjánzásakor még a Tarkaság tagjai is rendeztek műsoros esteket. Hagyományos szilveszteri ünnepségeik Putankó István nevezetes elnökük halálával megszűntek. Emlékezetes volt 1887 szilvesztere, amelyen óriási menetben hajtattak végig a városon díszes hintókkal összejövetelük színterére, a Magyar Királyba, ahol a helyiségük is volt. Március 15-ének megünneplése mellett nagy esemény volt Kossuth Lajos névnapjának megünneplése. ilyenkor közvacsorát rendeztek, amelyen felköszöntőkben éltették Kossuth érdemeit. A Tarkaságnak köszönhető az is, hogy Esztergom polgárságának egy csoportja ma is megtekinthető fényképen. 1889-ben ugyanis az egyesület negyedszázados jubileumára elké¬szíttették az "összes tag arcképcsarnokát", 1889-re el is készült a 100 tag arcképéből álló arcképcsarnok. A Tarkaságban rendezett műsoros estek a közép polgárság legjobbjainak adtak színteret a fellépésre. 1893-ból maradt ránk az első műsoros összejövetel, amelyen 25-en szerepeltek a saját maguk írta műsoros jelenetben, a Vásárban. A fellépők között folyamato¬san ott van Kósik Ferenc építőmester, Kitzinger Ferenc mézesbábos, Krechnyák Ferenc szíjgyártó, de csatlakoztak hozzájuk azok az értelmiségiek, főleg tanítók, kishivatalnokok is, akik a Kaszinóban nem juthattak szóhoz vagy tehetségüknek jobban megfelelt a Magyar Király kevéssé fényes színpada és közönsége. Még korszakunk egy részében is életképesnek mutatkozott az egyik legnagyobb hagyomá¬nyokra visszatekintő polgári egyesület, a Lövölde. 1889-ig tudták megőrizni az érdeklődést a Lövészegyesület rendezvényei. Ebben az évben nagy egyesülési ünnepséget rendeztek és vegyültek az akkor éppen ismét agonizáló Dal- és Zenekedvelők Egyesületével, a Dalárdával. Tulajdonképpen túl nagy egyesülésre nem volt szükség, ha áttekintjük a Lövészegylet (nevét így is írták) tisztikarát. Arra enged következtetni, hogy a tagság nem tért el lényegesen a Dalárdáétól. A kulturális jellegű egyletek sorából kiemelkedik az 1868-ban Majer István kezdeményezé¬sére megalakult Irodalmi Egylet. Ez a könyvkiadásban vállalt magára fontos feladatokat, a kezdeményező elnöklete és Reviczky Pál alelnöklete alatt. Rövid működése nem volt nagyobb hatással a város polgárságának életére. Mindössze 12 füzetet sikerült megjelentetni. 1895-ben a történelem után érdeklődőkből, elsősorban középiskolai tanárokból alakult Knauz Nándor kezdeményezésére, Récsey Viktor irányításával az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, amelynek célja a vármegye ős- és középkori emlékeinek feltárása és összegyűjtése volt. A fiatalság jelentős részét tömörítette korszakunk egész folyamán és azon túl is a Katolikus Legényegylet. Ez az egylet is elsősorban önképző célt tűzött ki maga elé az egyházi irányítás mellett. Az egyház fontosnak tartotta ebben az önképzésben a műkedvelő színjátszást, s még a kaszinói hatást megelőzően is jelen volt az egylet tevékenységi formái között. Kezdetben az évi egy-két színielőadás volt hagyományos, majd a többi egyesülethez hasonlóan itt is elszaporodtak a műsoros délutánok, színielőadások. Az egyesület életében a kilencvenes évek elejétől tapasztalhatunk nagyobb fellendülést. Egymást érik a műsoros estek, hagyományossá válnak a kirándulások. Tagjaik a kispolgárság szegényebb elemeit maguk közé fogadták. A fellépő szereplők névsorait tekintve, legtöbbjük az iparos ifjúság köréből került ki. Különösen akkor, amikor 1893-ban egyesültek az Iparosifjak Egyesületével, amely önmaga nem volt jelentős erő. Nagy vonzerő volt, hogy a Katolikus Legényegylet önálló helyiséggel rendelke¬zett, ahol a kisebb rendezvényeit lebonyolíthatta. Nagyobb, jelentősebb összejövetelekre a nagy érdeklődés miatt a Fürdő termeiben került sor. A rendezvényeken mindig nagy sikere volt az egyesületi dalárdának. Ami a korábbi dalár¬dákat, s még nem említett alkalmi énekegyütteseket nézve jelentős a száma azoknak, akik Esztergomban rendszeresen énekeltek. 1896-ban a tagság 87 főből állt Dr. Csernoch János kanonok elnöklete alatt. A titkára Neymayer (Neményi) Károly tanító volt. A reáliskola énekkarát is vezette, de működött a szenttamási Katolikus Polgári Kör titkáraként is. Hogy a város társadalmában milyen helyen állt a Katolikus Legényegylet, azt jól mutatja az 1896. évi házavatás is. A földműves réteg művelődését szolgálta a Belvárosi Polgári Olvasókör. Ez az egyesület az1880 – as évek elején alakult egyházi irányítással és vezetés mellett. Az olvasókör működésének alapját a könyvtár használata jelentette. Ehhez kapcsolódott a műkedvelő tevékenység, amely elsősorban arra szolgált, hogy önálló házat, jó könyvtárat szerezzenek maguknak. A Belvárosi Olvasókör motorja Tátus János volt. Nemegyszer ö alkalmazta színpadukra a különböző darabokat, állította színpadra, rendezte a műsorokat. A daloskörük nemcsak a műsorokban lépett fel, de az olvasókör javára rendezett vigalmakon is szórakoztatta a közönséget. Népda¬lok betanulását tartották elsődleges feladatuknak, amelyeket a népszínművek bemutatásakor is jól felhasználhatták. A Dóczy Antal elnöklete alatt működő körben 1888-ban 450 olvasó iratkozott be. 370 művet kölcsönöztek. Ezek a számok év végére emelkedtek: 419 mű, 710 olvasó. Sokan helyben olvastak, 9 lapot járatott ebben az időben az olvasókör. A Belvárosi Polgári Olvasókörhöz hasonlóan működött a testvérvárosok olvasóköre. Szintén földműveseket tömörített és elsősorban népszínműveket mutatott be a Szentgyörgymezei Olvasókör. Az Esztergom-Szenttamási és Vízivárosi Polgári Olvasókör még a XX. század első évtizedében is őrizte nevében a széttagoltságot. Műsorában, programjában inkább a Kaszinó¬hoz közeledett, mert tagjai e két városrész értelmiségei voltak, szintén egyházi irányítás mellett. A város intelligens zsidósága már a század nyolcvanas éveinek közepétől csütörtökönként rendszeresen összegyülekezett a Fürdőben. A jótékonysági kérdések kezdetben a Zion egylet irányítása alá kerültek, majd 1895-ben Esztergomi Leányegylet néven alakult izraelita segélyegylet Horn Károlyné elnöklete alatt. A mintegy 100 rendes tag havi 10 filléres tagdíj mellett működött. Jótékony célú mulatságain nemcsak a város, de a környék zsidósága is megjelent. Mint minden egyletnek a századforduló tájékán, ennek is profiljához tartozott a színielöadások rendezése. A Tábori (eredetileg Tauber) család Zsigmond fia színi növendék volt Berényi Zsigmond néven (nem azonos az orvossal). A legtöbb színielőadást az ő rendezésében mutat¬ták be az izraelita ifjak. A jótékony egyletek közül ki kell emelnünk még a Kisdedóvó Társulat mellett az Erzsébet Nőegyletet. Tevékenysége a század első évtizedének második felében élénkült meg. Elsősorban jótékony táncvigalmak rendezésével igyekeztek jövedelemhez jutni. A város társadalmi életében korszakunkban nagy szerepe volt a sportegyesületeknek is. A legnagyobb jelentőséggel a/Tornaegyesület, Tornaegylet bírt. Nagyon nehéz a nevüket pontosan meghatározni, mert értesüléseinket legtöbbször a helyi sajtó híranyagából szerez¬tük, ahol szinte minden alkalommal más az elnevezés, ezekből a leggyakrabban használtakat próbáljuk alkalmazni. Adataink szerint a Tornaegylet 1887. december 18-án alakult meg. Megalakulásának időpontját az is indokolja, hogy elődje a Korcsolyázóegylet volt, amelynek télre terjedő tevékenységét igyekeztek kibővíteni. A megalakuló közgyűlésen Wimmer Imrét választották meg elnöknek, az alelnök dr. Földváry István lett. Az egyesület jegyzője pedig Rudolf István. Valamennyi ismert személyisége a város közéletének. Ugyanazokat a tagsági formákat találjuk a Tornaegyletben, mint korábban a Dal- és Zenekedvelők Egyesületében. A rendes tagok a korcsolyapálya használatára szabadjegyeket kaptak tagdíjuk fejében, családtagjaik, valamint a pártolótagság pedig kedvezményes évadjegyeket válthatott. A Tornaegylet szerepét a XX. század tízes éveinek vége felé a Hajósegylet kezdte átvenni. A Tornaegylet tagsága lassan átszivárgott az új sportot kínáló egyletbe. A Hajósegylet sem elégedett meg csupán az evezéssel, hanem azokra a sportágakra is gondot fordított, amelyek korábban népszerűek voltak. Megélénkültek a teniszversenyek. Nemcsak a tornaegyleti pályán lehetett játszani, hanem a tisztikar kerti pályáján is. Ismerős nevekkel találkozunk a legjobb játékosok sorában: Meszéna Mariska, Niedermann Elza, Istvánffy Elemér, Magu¬rányi Jenö és Ditta. Akárcsak az idősebb korosztály, ők is szerveztek vívótanfolyamot és igény támadt az évszázados hagyományú lövészetre is. 1898-ban új sportszer tűnt fel a városban, a bicikli. Ekkor esténként még igen nagy riadal¬mat okoztak a sétálók között a bicikliző fiatalok. Március 19-én a város és a környék biciklizőinek összefogásával megalakult a Magyar Király Szállodában a Bicyc1i Club. Igen fontos volt, hogy egyűvé tartozásukat megfelelő ruházattal jelezzék. Helyi cégek ajánlottak számukra egyenruhát: zöldes-fakó dressz, térdnadrág, magasra gombolt zubbony, ugyanilyen színű sportsapka. Szürke angol szvetter, szürke harisnya és szürke kesztyű. A jelen keretek között csak kísérletet tettünk Esztergom gazdag kulturális és egyesületi életének a felvázolására. Mindez a felületes szemlélőben hamis képet kelthet a város gazda¬sági helyzetéről, de már a XX. század első évtizedeinek végére világossá vált: "a biztos fejlődés csalfa illúzióját vetítette Esztergom társadalmának szemei elé, és a közhangulat nem vette észre, a közigazgatási nagy versenyben Esztergom lassú, de biztos lemaradását."
Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!