Bejelentés


Pifkó Péter honlapja Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. / Einstei


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság MEGÚJULÁSA 1980-tól napjainkig Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság (továbbiakban EBBT), amely – mint az előző tanulmányban olvashattuk – több mint két évtizedes működése során sokat tett Esztergom kulturális és városszépítési fejlődéséért. Utolsó megnyilvánulásával, pedig tanújelét adta annak, hogy meg akarja találni helyét a háború utáni Magyarország társadalmi életében is. Ez a törekvés azonban a társadalmi rend diktatórikus kialakulásával hajótörést szenvedett, mivel igen sok értékes társasággal együtt rendeletileg feloszlatták. Erről Kaposi Endre, az 1980-ban újjáalakult Társaság főtitkára 1986-ban a következőképpen számolt be: „Az 1926-ban megalakult Esztergom Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak a második világháború után nyoma veszett.” (Az eredeti alapszabály és beszámoló részleteit L. a Mellékletben.). Így a különböző egyesületek és társaságok 1946-47-ben kiadott dokumentumaiban a Balassa Társaság neve nem szerepel. A Társaság ujjászervezésének gondolata csak a Városi Tanács VB 74/1977. X. 20. számú határozata után vetődhetett fel, ami kimondta, hogy a Művelődési Osztály gondoskodjon az EBBT felújításáról. Három évet kellett várni ahhoz, hogy ez a központi elhatározás megvalósuljon, de a határozatot megelőzően már régebben is történtek olyan események, amelyek ennek mintegy szellemi magvát képezték. Ilyen volt az 1953-ban létrehozott Balassa Bálint Múzeum, dr. Zolnay László bámulatos szervezése révén, ami egységesített több gyűjteményt. 1960-ban megszerkesztette az Annales Strigonienses első, és hosszú ideig, egyetlen számát. Ez lényegében az Esztergomi Múzeumok Évkönyve volt. Végül többféle akadályozó tényező ezt a fejlődési irányt is meggátolta. Újabb próbálkozásnak tekinthető az, amikor a város 1000 éves fennállásának ünneplésekor – 1973-ban – a Városi Tanács VB az Annales Strigonienses jubileumi számát akarta megjelentetni az ünnepi évben megjelent újságcikkek anyagából. Erre nem tudott pénzt biztosítani. Ismét várni kellett öt évet, hogy végre – több évvel a keletkezése után – társadalmi gyűjtés segítségével ez a helytörténeti jellegű kötet „Esztergom 1945-1975. Tanulmányok és bibliográfia” címmel 1979-ben megjelenjen. Az „Esztergom Évlapjai – Annales Strigonienses 1979” új folyamának első kötete 1980-ban hagyta el a nyomdát. Megjelenését elősegítette az a jogi alap, amit a Városi Tanács VB. fentebb említett határozata adott, azaz a EBBT felújításának az igénye. A Társaság már ekkor pát éve alakulófélben volt, ami abból is kitűnt, hogy Szerkesztőbizottság és a cikkek szerzőinek többsége a „hivatalos” EBBT tagja lett. Azt lehet mondani, hogy az „Esztergom Évlapjai” (Annales Strigonienses) 1979. évi száma már az EBBT ujjá alakulásának első jele volt. A megfelelő szervezési és jogi lépések után a Társaság 1980. március 1-jén tartotta meg újjáalakuló közgyűlését és megfogalmazta szervezeti és működési alapszabályát vállalva a jogelődjének haladó hagyományait. (Az alapszabály a Mellékletben teljes egészében olvasható.) Itt csupán egy-két lényeges mondat érdemes kiemelésre a 2. §-ból: „I. 2. A városi tudományos és művészeti élet kapcsolatainak erősítése a megye, a régió és az ország tudományos és művészeti életével. …A fenti célok megvalósítása érdekében a Társaság erejéhez és lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a város állami és politikai vezetésének város fejlődését, jövőjét formáló tevékenységben. (3. §)” „Ezért a Városi Tanács és az MSZMP Városi Bizottsága felkérésére, vagy saját kezdeményezésből állásfoglalásokat fogalmaz meg és javaslatokat készít kiemelkedő várospolitikai kérdésekben, vállalja az ezekből következő saját hatáskörében és erejével megoldható konkrét feladatok elvégzését. A társaság tagja csak az Esztergomban és közvetlen környékén: élő vagy innen elszármazott magánszemély lehet, aki valamely tudomány vagy művészeti terület aktív művelése, vagy aki szakterületén munkájában és közéleti tevékenységében kiemelkedő eredményeket tud felmutatni. Jogi személyt, annak mindenkori vezetője vagy az általa kijelölt magánszemély képviselhet a Társaságban.” „II. Társaság jelenlegi struktúrája a tagság soraiból választott hét tagú elnökségből az »Esztergom Évlapjai« öttagú szerkesztő Bizottságából és háromtagú számvizsgáló bizottságból áll. … Újjáalakuláskor a Társaság taglétszáma 35 fő volt, jelenleg 48 fő .… Kiemelkedő eredménynek tekintjük évkönyvünk kétévenkénti rendszeres megjelenését … Alapvető feladatunknak tekintjük a Balassa-kultusz ápolását.” A közgyűlés levezető elnöke Hegedűs Rajmund volt, aki a jelenlevők egyetértésével hangsúlyozta az alapszabályzatban is meghatározott szoros kapcsolat folytatását, ami a Társaság és az ”Esztergom Évlapjai” szerkesztőbizottsága között kell, hogy tovább is legyen. A közgyűlés megválasztotta az elnökséget. Elnök: Kollányi Ágoston, alelnök: dr. Gyarmati Lajos, titkár: dr. Szontágh Csaba, pénztáros: Pifkó Péter, Annales szerkesztő bizottságának elnöke: Kaposi Endre. Az alapszabályzat szerint a tiszteletbeli tagság tiszte is megmaradt, akik között mindmáig ott találhatjuk Nemeskürty István, Csoóri Sándor, dr. Hortobágyi Tibor, Farkas Ferenc, dr. Kosáry Domokos, Szendrey-Karper László neveit (Az elhaltak közül említést érdemel dr. Zolnay László.) A Társaság 4 munkacsoportot (szekciót) alakított ki, amelyeknek vezetője és titkára is volt. Ez a tagoltság kifejezte azt, hogy az EBBT a XIX. század végén alapított Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társaság céljait kívánja folytatni, mivel az 1926-ban önállósult BBT főleg irodalmi és művészeti munkáját hangsúlyozta ki. A következő munkacsoportok voltak: Természeti-műszaki Tudományi (4 tag), Orvostudományi (5 tag), Művészeti (18 tag), Társadalomtudományi (17 tag). A szekciók elnöke és titkára különböző időnként változott, akiket a közgyűlésen választottak meg. A Művészeti szekciónak pl. 1980-1983 között titkára, illetve vezetője volt Balla András, Vigovszky István és 1983-tól Vukov Konstantin. Későbbiekben egyes szekciókat összevontak (orvostudományi és társadalomtudományi szekciókból tudományos szekció lett) majd 1986-tól a tagolódás a csekély létszám miatt meg is szűnt. Azt lehet mondani, hogy az újjáalakulás a város értelmiségének egy részét aktivitásra ösztönözte, mivel Esztergomnak, mint ősi városnak a jelentősége, tekintélye a nyolcvanas évek kezdetétől fokozatosan megnőtt. Az új szellem, a „puhább diktatúra” már a millenniumtól kezdve megbocsátotta a város döntően religiosus jellegét és beállítódását, majd egyre inkább az Esztergomtól elválaszthatatlan államalapítás, illetve Szent István politikája, majd alkotmánya került méltatásra. Az EBBT a költő halálának évfordulójáról 1981-től minden évben a költő szobrának koszorúzásával és ünnepséggel emlékezett meg. Az ünnepségek műsorát emlékbeszéd, Balassa versek szavalása, énekes verseinek előadása, majd dr. Horváth István által vezetett emlékséta képezte. Az első években a Művészeti Szekció fejtett ki a legnagyobb aktivitást. Az 1981 és 1985 közötti évek rendezvényeit érdemes felsorolni, ahol Balla András, Féner Tamás, Horváth Béla, Hadik Gyula, Borbás Tibor, Molnár Zsolt, Cséfalvay Pál, id. és ifj. Vukov Konstantin, Kollányi Ágoston, dr. Zolnay László, Mucsi András, Baróti István, Peternák Miklós, Oskó Judit, Kaposi Endre, Petneki Áron, Homor Kálmán, Jánossy György, Guzsik Tamás, Marosi István, Osgyányi Vilmos szerepeltek különböző témájú előadásokkal. Az alkotó művészek és építészek tervrajzainak a kiállításai színezték az előadásokat. A „Bazilika tervrajzai” címen az esztergomi Prímási Levéltár anyagából külön kiállítás történt kiemelve Johan Baptist Pakh terveit, de a 19 kiállított tervrajz bemutatta más külföldi mérnök munkáját is (Paul Kühnel, Pietro Nobile). A Társadalom-tudományi Szekció szintén kitűnt aktivitásával, amit dr. Zajovits Ferenc, Nagyfalusi Tibor, Hegedűs Rajmund, dr. Gyarmati Lajos, dr. Bárdos István, Baják István, dr. Gábris József, dr. Hancsók Éva, Ortutay András, Csombor Erzsébet, dr. Pifkó Péter stb. A Műszaki és Orvostudományi Szekció kisebb létszámú tagsága természetesen kevesebb előadással dicsekedhetett, de egyes tagjainak (dr. Kiss Gyula, dr. Leel-Őssy Lóránt, dr. Szállási Árpád, dr. Szontágh Csaba) hazai és nemzetközi szakmai közlései emelték a Társaság tudományos rangját. Műszaki vonatkozásban, pedig Homor Kálmán, Esztergom és a megye építészeti terveivel tűnt ki. A szekciók említett megszűnése nem jelentette az EBBT felvállalt kulturális, művészeti, régészeti és társadalomtudományi aktivitásának csökkenését. Az évente 5-6 alkalommal szervezett irodalmi, tudományos, művészeti, régészeti, zenei, építészeti tárgyú rendezvényeket melléklet formájában ismertetjük. A kilencvenes években egyes társaságok, klub-szerű alakulatok és jelentősebb évfordulókhoz csatlakozó rendezvények kétségtelenül beszűkítették a társaság önálló – egyes ágazatokra vonatkozó – munkásságát. A Társaság részt vett a különböző események rendezésében és tagjai ezeken csaknem minden alkalommal előadásokat is tartottak. Kapcsolat alakult ki nemcsak a Város Önkormányzatával és a Balassa Múzeummal (Múzeumbaráti Kör), hanem az Esztergom Barátok Egyesületével, a Megyei Levéltárral, a Babits Mihály Városi Könyvtár által szervezett „Esztergomi Műhelyek” találkozó sorozatával, a Főszékesegyház és Tanítóképző Főiskola rendezvényeivel. Ilyenek voltak a Babits-emléknapok, Vitéz Jánossal, Mindszenty Józseffel, Mayer Istvánnal, Einczinger Ferenccel, Bajor Ágosttal kapcsolatos jubileumok. Egyház és állam, Egyházak a változó világban, Mecenatúra, Lux Pannoniae, Mater et Magistra, Millenniumi emléknap, Szent Korona, Esztergomi Ünnepi Szt. István Napok, Híd-napok, Egyházak szerepe az Európai Unióban, Balassi Nemzeti Intézet rendezvényei, Megyei Orvosnapok, továbbá helytörténeti és egyházi stb. szimpóziumok, kiállítások, Nemzetközi Gitárfesztivál). Amint azt a EBBT alapszabálya rögzítette az „Annales Strigonienses” (továbbiakban Évlapok) Szerkesztőbizottsága szoros kapcsolatban volt a Társasággal, mivel annak legtöbb tagja – jelenleg is – egyben a Társaság tagja. Az újabban kiadott Évlapok tartalma megfelel a régi kötetekben megjelent közleményekkel, azaz általános (hazai világi és egyházi) történelmi, társadalmi, irodalmi, helytörténeti, régészeti, Balassa Bálinttal kapcsolatos cikkek gyűjteménye maradt. Egyes köteteket a fentebb említett rendezvények tematikája szerint állították össze, mint pl. a Mecenatúra, Vitéz János 580. évfordulója alkalmából. (1988), a város története, helyi régészeti kutatások, ipartörténeti szám stb. Az 1979-1994 közötti időszakban (16 év) 7 kötet jelent meg. Előbb két- majd három- illetve négyévenként. A szerkesztőbizottság titkárának, dr. Bárdos Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak a kötetek szerkesztésében és a megjelenés anyagi alapjainak előteremtésében is. A ritkább – négyévenkénti – kiadásnak főleg az volt az oka, hogy az anyagi forrásokat egyre nehezebben lehetett előteremteni, másrészt a szerzők publikációs lehetőségei megnőttek, azaz a tanulmányaikat egyre több folyóiratban közölhették. Így az Évlapok a következő években jelentek meg: 1979, 1981, 1983, 1988, 1992, 1994, 2000. Dr. Bárdos Istvánné 2000. évi számban összeállította az 1925-1994-ig megjelent kötetek tartalmát, amiből kitűnik, hogy a szerzők többsége a Társaság tagjainak a sorából kerül ki. A kötetek megjelenését anyagilag a város és megye vezetősége, helyi üzemek és esetenként – alkalmi eseményekkel kapcsolatos – országos bizottságok (pl. Millenniumi) támogatták, de külön említést érdemel az a tény, hogy a szerzők minden díjazás nélkül írták cikkeiket. Ezeknek az anyagi és szellemi támogatásoknak köszönhető, hogy tudományos igényű helytörténeti dokumentációk maradnak a következő nemzedékre, és hiteles képet nyújtanak azokról az eseményekről, amelyekkel Esztergom alkotó értelmisége a XX. század két utolsó évtizedében és XXI. század kezdeti éveiben a város lehetőségeinek jobb kiaknázását, múltjának feltárását, fejlődésének meggyorsítását próbálta szolgálni. Az 1979-ben megjelent kötetben található a Társaság rendezvényeinek felsorolása 1983-1987-ig, amit ebben a kötetben napjainkig kiegészítünk. Az áttekintésből kitűnik, hogy a Társaság nemcsak passzív, hanem altív résztvevője volt szinte valamennyi történelmi, kulturális, sőt egyházi rendezvénynek is. Tagjaink és különösen elnökségi tagjaink városi rendezvények és emlékbizottsági tagságuk mellett az egyházi ünnepségeken is képviselték a Társaságot. A városi Tanács, majd Önkormányzat a megújulástól kezdve pártfogolta és elismerte a Társaságnak a város kulturális életében kifejtett aktivitását, de egyes tagok kiemelkedő szakmai teljesítményeit is figyelemmel kísérte és különböző kitüntetésekkel jutalmazta. A tagok szakmai működését azonban nemcsak a város, hanem a megye Vezetősége is méltatta különböző fokú elismerésekkel. Ezek közül a teljesség igénye nélkül néhány említésre érdemes. Ki kell emelni, hogy tagjaink között négy újabb díszpolgár és öt „Pro urbe” kitüntetett is található. Két elnökségi tagunk nemcsak esztergomi díszpolgár, hanem származási helyének díszpolgára is (dr. Leel-Őssy Lóránt Sarkad, dr. Horváth István Bény, dr. Szállási Árpád Nagyecsed kitüntetettje is). A szakmai munkásságot és elismeréseket a különböző hazai és külföldi „Ki kicsoda?” (Who’s who”) kiadványokból ismerhetjük meg. A rendezvények sorából azonban egyeseket külön is említésre méltónak találtunk. Ezek nem jelentőségük szerint kerülnek ismertetésre, hanem témánkénti csoportosításban. Az évi közgyűléseken elhangzott előadások közül csupán egy-egy meghívott előadó előadása került be a felsorolásba vagy teljes közlésre, mint pl. Nemeskürty Balassa tanulmánya. Az EBBT több más civil társasággal közösen 1980-ban Balassa Bálint emlékműsort rendezett, ami a költő halálának 386. évfordulóján a szobrának ünnepélyes megkoszorúzásával kezdődött. Akkor még létezett egy Balassa Bálint Hanglemezklub és az üdvözlést annak vezetője, Pécsi L. Dániel tartotta, majd Ortutay András a Megyei Levélár igazgatója mondott emlékbeszédet a Bakfark Bálint Lant-trió, pedig Balassa műveket adott elő Szabó András prózai előadásával. Délután a Dobó Katalin gimnázium tanulói zenés kísérettel előadták a Szép magyar komédiát, majd – Barlay Ödön Szabolcs reneszánsz-kutató bevezetője után ismét a Bakfark-trió zenélt. Az egyik ilyen évente ismétlődő hagyományos rendezvényünk a Levéltári Napok keretében minden ősszel megrendezett felolvasó ülés, ahol társaság tagjai a legújabb helytörténeti kutatási eredményeikről számolnak be nyilvános fórumon. Itt most néhány felolvasó ülés műsorát mutatjuk be azzal a megjegyzéssel, hogy az előadások egy részét meg lehet találni az Esztergom Évlapjai egyes számaiban. Az EBBT-gal kapcsolatos cikkek közül az alábbiak emelhetők ki: dr. Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történeti Társulat története valamint a Balassa Bálint Társaság megalakulása és működése a két világháború között. Ez utóbbi írásos változata jelen kötetünk első közleményeként részletesebb formában is olvasható, ami kimerítően ismerteti a Társaság akkori történetét és jelentősebb személyeit, eseményeit. Év szerint a következő előadások szerepeltek: Korszakos jelentőségű vállalkozása volt társaságunk két tagjának dr. Bárdos Istvánnak és dr. Beke Margitnak az 1991. májusában, Esztergomban megrendezett „Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia”. Az itt elhangzott előadások írásos változatát az általuk szerkesztett „Egyházak a változó világban” című 594 oldalas kiadvány tartalmazza. A kötetben olvasható többek között dr. Horváth István (Templomok, kolostorok a középkori Esztergomban), dr. Ortutay András (Az Esztergom-szenttamási zsidóság története a bazilika építése idején), dr. Bárdos István (A katolikus legényegyletek megalakulása Németországban és Magyarországon, működése Esztergomban 1860-1944) címen elhangzott előadásának írásos változata. Örömteljes hírt jelentett az, hogy Párkányban (Štúrovo) 1982-ben a CSEMADOK helyi szervezetének keretében megalakult a Balassi klub. Az ötlet Dávid Mihály pedagógustól származott. Az alapító tagok között voltak: Szász Éva, Hégli Marianna, Himmler György, Mácsai Ferenc, Proszonits László, dr. Romsauer János és Vank Ernő. A határon túli magyar kulturális élet fellendítésére – érdekes módon – már a hatvanas években, Pozsonyban és Prágában is voltak próbálkozások. A Klub vezetését Himmler György vette át 1984-ben, aki azóta is irányítja a szervezetet. 1983. évben: Ortutay András: Megemlékezés dr. Prokopp Gyuláról, dr. Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történeti Társulat története, dr. Gyarmati Lajos: Az esztergomi gépipar keletkezése, Kaposi Endre: Egy múlt századi fényképész: Beszédes Sándor, Vukov Konstantin: Az esztergomi török emlékek bemutatási és hasznosítási lehetőségei. 1984. évben: dr. Gábris József: A nevelőképzés évtizedei Esztergomban, Szilágyi István: A természettudományos oktatás története az Esztergomi Tanítóképző Intézetben 1842-1958, Ortutay András: A Komárom megyei Levéltár tudományos tevékenysége, dr. Leel-Őssy Lóránt: Társadalmi beilleszkedési zavarok, Nagyfalusi Tibor: Műhelyből emlékhely (Lapok Babits Mihály esztergomi utóéletének válságos éveiből). 1985. évben: Vukov Konstantin: A régi Esztergom vízellátása, Pifkó Péter: Családi kapcsolatok szerepe Esztergom művelődésében a századfordulón, dr. Bárdos István: Népfőskolai mozgalom Esztergomban és Tatán a két világháború között, dr. Gyarmati Lajos: Termelőszövetkezeti mozgalom, Vukov Konstantin: Az esztergomi török emlékek bemutatási és hasznosítási lehetőségei, Ortutay András: Adalékok az 1848 előtti Esztergom kereskedelmi életéhez, Pifkó Péter: A kulturális élet az önkényuralom éveiben Esztergomban, Kaposi Endre: A mozi Esztergomban, dr. Gábris József: A népi kollégisták nemzetközisége. A Balassa Társaság már 1983-ban – elsők között - felvetette az Esztergom és Párkány közötti híd újraépítését, amikor október 3.-án tartott ülésen Vukov Konstantin és Reviczki János „Az esztergomi Duna-híd sorsa” című előadásukban előadták a műszaki megoldási lehetőséget és hangsúlyozták a híd eszmei, nemzetközi jelentőségét. Ez az Esztergomból kiinduló kezdeményezés végül az ország uniós csatlakozása előtt, 2001. okt. 11.-én vált valósággá. Kaposi Endre titkár 1986-ban a Városi Tanács részére tájékoztatót irt az Esztergomi Balassa Bálint Társaság addigi munkájáról. Ebből érdemes néhány adatot megemlíteni azzal a megjegyzéssel, hogy Kaposi Endre kihangsúlyozta, hogy a Társaság az alapszabályban megfogalmazott célkitűzéseket megvalósította. Részletezte a Társaság munkásságát és előrevetített néhány jövőre vonatkozó programot is. Tudósított arról, hogy: „A tagok szakmai tevékenységének kibontakoztatása és fejlesztése érdekében (a társaság) kapcsolatot tart fenn a Magyar Tudományos Akadémiával, a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal, MTESZ és TIT helyi szervezetével, tudományos és művészeti programokat szervez saját tagjai vagy meghívott szakemberek közreműködésével. A Társaság a tagok publikálásra érett kutatási eredményeit az »Esztergom Évlapjai« című évkönyvében kétévenként közreadja…” A Társaság akkori létszáma 35 fő volt, 1986-ban 48 fő. Ebből tiszteletbeli tag 8 fő. Kifejezte, hogy a programok jobb összehangolása mellett évente legalább egy – a szélesebb közvélemény érdeklődésére is számot tartó – rendezvényt kell szervezni. Kiemelendő, hogy a Társaság kezdeményezte Vitéz János születésének 580. évfordulója alkalmából. 1988-ban tárgyilagosan értékelje az érsek történelmi és kultúrtörténeti szerepét. Ezzel lényegében elsőként vetette fel a jövőben egyházi intézményé váló főiskola elnevezését is. Kijelölte a szokványos évi programok mellett az 1986-ban megvalósítandó tennivalókat: Az „Esztergom Évlapjai” 1987-es kötetének előkészítése, a felújított „Balassa asztal” hagyomány felhasználása a Társaság kapcsolatrendszerének bővítésére, amit minden hónap első keddjére terveztek a Belvárosi Kávéházban. Továbbá találkozás rendezése kubai politikusokkal, majd legújabb tiszteletbeli tagjaink Farkas Ferenc és Szendrey-Karper László zenés székfoglalóinak a megtartása és Farkas Ferenccel a „Vitéz János dicséretére” című kórusmű megíratása. A Társaság az 1987 és 1993 közötti periódusban, a mellékletben dátum szerint felsorolt önálló vagy más helyi kulturális és/vagy egyéb társaságokkal közös rendezvényben szerepelt évente 7-10 alkalommal. Előadások hangzottak el a „Magyarok Nyugat és Kelet metszésvonalán” konferencia keretében (dr. Bárdos I., dr. Horváth I., Lázár Sarolta). A régészeti és művészettörténeti vándorgyűlésen dr. Horváth I. és Lázár Sarolta, a Nemzetközi iskolatörténeti konferencián dr. Pifkó Péter (aug. 29.), Sobieski konferencián Csombor Erzsébet és dr. Horváth I. (okt. 28) tartottak előadást. Tagjaink azonban nemcsak itthon, hanem Párkányban (Štúrovo) is szerepeltek, ahol Wertner Mórról dr. Pifkó Péter és dr. Szállási Árpád tartott előadást. Bényben dr. Horváth István Füss Szeder Flórián munkásságát méltatta. Dr. Pifkó Péter és Nagyfalusi Tibor Budapesten az Irodalmi társaságok országos találkozóján adott elő Petőfiről, illetve Babitsról. A Majer István emlékére rendezett konferencián Magyar György és Földes Vilmos tagjaink vettek részt. A kiemelkedő jelentőségő programok sorában kell megemlítenünk az „Esztergomi írószobák"- sorozatot. A társaság tagjai a szakterületükön, valamint helytörténeti kiadványokban is jeleskedtek. Csak néhányat emelünk ki az említésre méltó kiadványok sorából: dr. Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István régészeti műve (Komárom megye régészeti topográfiája 1979), dr. Zolnay László számtalan helytörténeti és kulturális közleménye, Esztergomról megjelent könyve (A középkori Esztergom 1983), dr. Szállási Árpád orvostörténeti munkái (Szegényháztól a kórházig 1988, Debrecen Orvosegyetem híres professzorairól írott monográfiai: Weszprémi István, Dr. Szontágh Félix, Dr. Benedek László, Dr. Bókay Zoltán 1993. 1995, 1997), dr. Leel-Őssy Lóránt, orvostörténeti (History of Hungarian Neuropathology 1993), helytörténeti (Bihar, Sarkad és a Leel-Őssyek 1997), dr. Pifkó Péter monográfiája (Emlékkönyv Esztergom egyesítésének 100. évfordulójára 1995), dr. Ortutay András megyei történeti könyve (Jó, ha a dolgokat írásba foglaljuk 2003) dr. Cséfalvay Pál művészettörténeti, dr. Bárdos István több megyei helytörténeti munkája, Nagyfalusi Tibor millenniumi irodalmi összefoglalója (Esztergomi Helikon 1993) stb. A Társaság tagjai folyamatosan jelen vannak publikációikkal a megyei és országos szakkiadványokban, helyi folyóiratokban. Mindezek ékes bizonytékai annak, hogy az EBBT és tagjai értékes munkáikkal nemcsak a város történetét, kulturális arculatát és fejlődését gazdagították, hanem Esztergom irodalmi, művészeti, régészeti, tudományos értékét is magas szintre emelték. Egyes szakterületeken pedig, országosan, sőt nemzetközileg is méltó rangot adtak a városnak. 1994-ben a Balassa halálának 400. éves országos jubileumi megünneplésével kapcsolatos Balassa emlékhetek (május 31. – június 13.) esztergomi eseményeire került sor. Ekkor május 24. - 28. között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalom-tudományi Intézete Balassi-konferenciát szervezett Esztergomban 200 résztvevővel Társaságunk támogatásával. Május 28.-án a Balassa szobor koszorúzásán Nagyfalusi Tibor mondott emlékbeszédet, ami az Esztergom és vidéke június 9.-i számában megjelent és itt teljes egészében közöljük: „Tisztelt közönség! A 440 éve született 400 esztendeje halott Balassi Bálint személyiségének és életművének emlékezetére, tiszteletére összegyűltek! A több mint ezer éve folyamatosan élő városunk, Esztergom vendégei és polgárai! Annak a dombnak a lábainál állunk, amely nemzetünk és városunk életében a legkiemelkedőbb hegycsúcsok egyike: eseménytörténetében éppúgy, mint művészet- és irodalom-történetének szellemi térképén. Ez utóbbit tekintve igazán „helikoni” nagyságrendű csúccsá a magyar reneszánsz idején emelkedett, Vitéz János érsek európai humanizmusának köszönhetően. A Múzsákat nagyralátóan pártfogoló érsek bronzba öntött alakja 1988 óta gondolkodik itt, a mostani évforduló főhősének szomszédságában. Méltán ilyen közel a latin nyelv nemzetköziségéből magyar nyelvű igékre váltó nemzeti reneszánsz legnagyobb költőjéhez, Balassihoz, - akin városunkban ötven évvel korábban telt be a nagy halottakat szabályszerűen utolérő sors: a szoborrá-válás. 1938. augusztus 14-én leplezték le ezt a szobrot, amelyet a Megyei Vitézi Szék kezdeményezésére indított közadakozásból állítottak. Az Esztergom ostrománál 1594. május 30-án hősi halált halt költőnek 1938 óta kultuszhelye ez a szobor, Dózsa Farkas alkotása. A helyekhez és évfordulókhoz kötődő kultuszokat az teszi tartalmassá, ha ünnepelt alakjukat nem eszményített szobor-voltában merevítik, súlyosbítják, növelik fölébünk; hanem utóéletükhöz, - közöttünk, belünk való – elevenebb, hitelesebb életükhöz szolgálnak segítségül. Hittük, s immár tudjuk, mert megtapasztalhattuk, hogy irodalomtudományunk részéről ilyen tartalmas szolgálat volt az évforduló jegyében rendezett négynapos Balassi-konferencia is. Köszönjük szervezőinek, előadóinak, védnökeinek – hogy ezt a szobor körüli tiszteletadást, koszorúzást programjukba iktatva, hagyományos helyi kultuszunkat az országos figyelem körébe emelték. A tartalmas helyi kultusz része volt a költő tiszteletére rendezett versmondó verseny, amelynek május 20-ai döntőjén jóleső érzéssel hallgattuk: az „ifjú szívek”, szemek és ajkak hogyan keltik életre könyvespolcok köteteinek, tanórák leckéinek nagy nemzeti klasszikusát. Azt állítom piedesztálra, aki a dallam mankóit elhajítva megtette a kezdő lépéseket az énektől elszakadó, modern, mondott szövegvers felé. Őt dicsőítem, akit a majd szintén Esztergom alatt haldokló Babits így jellemzett ezelőtt hatvan évvel a Balassa Társaság emlékünnepélyén, éppen itt, e város lakosai előtt: „európai szellem, magyar lélek”. Mert bár magában őrizte a keleti jelleget, megmártózott Nyugat kultúrájában, s e kettő vegyületéből létrehozta a megismételhetetlenül egyedi minőséget, a Balassi-költészetet. A sok virtus, erény az évszázadokon átragyogva elhomályosította hibáit, a „haragot és bujaságot”, elhozta számára a reneszánsz egyéniség leghőbben óhajtott jutalmát, leginkább vágyott értékét: a jó hírnevet és szép tisztességet. Halálos ágyán iszonyú, iszonyú kínvallások közt szerzett zsoltárfordításában is e megváltást kérte az Úrtól: „Mosd le rólam immár, kit lelkem alig vár,/ mosd el bűnöm rútságát,/ S együtt a rút hírrel, mint rút bűzt, enyészd el/ förtelmem büdös szagát.” A hű és gondos tanítvány, Rimay János alig néhány évvel később már éles elmével megjövendölte számára e legnagyobb feloldozást, a pálya legreméltebb bérét, amit az alkotóművész és a hazáért hadakozó vitéz kiérdemelhet: ”… eljön majd az idő, amikor a férfiút szabadon az égig emeli a hírnév (…) és (…) végnapja nagymértékben hozzájárul jó híréhez. Ragyogó erénye, amely hosszú éveken át fennmarad, önerejéből felmagasztosulva emelkedik majd az égig, s nem szorul idegen támogatásra: a szegényes beszédre.” Nem szorul idegen támogatásra, a szegényes beszédre: axiómákat nem szükséges magyarázni. Balassi Bálint neve fennmarad, amíg „él nemzet e hazán”, amíg lesz magyar kultúra, magyar irodalom és nyelv. Addig lesz Balassi Bálintunk. S most már, poéták hadnagya, örökké a legelsők élén.” (Szerző: Itt is meg kell említeni, hogy a szobrot a vitéz költő sebesülésének állítólagos helyén állították fel, de napjainkban dr. Horváth István múzeumigazgató kutatásaival igazolta, amint azt a kötetben írt tanulmányából megtudhatjuk; a sebesülés nem itt történt.) Nagyfalusinak az emlékezéssel kapcsolatos stílusát indokolatlan kritika érte, amit leginkább igazolt Bodnár Györgynek, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatójának a levele, ami nemcsak a szónoknak, hanem a rendezésnek és a Társaságunknak is szólt: „Tapasztalhattad, hogy az ülésszakon is igyekeztünk az utókor tiszteletét ötvözni a konkrét kutatási eredmények ismertetésével, s a vitákat úgy folytattuk le, mintha a reneszánsz munkaközösség hétköznapi eszmecseréit folytatnánk. Véleményem szerint jól illett ez a stílus Balassi Bálint emlékéhez, és életművének szellemiségéhez. Néhány irodalomtörténész kollégám, akivel erről beszélgettünk, hasonlóképpen vélekedik. S hadd mondjam el újra: nagyon örülünk, hogy ilyen színvonalasan sikerült megünnepelnünk Balassi Bálint halálának négyszáz éves évfordulóját, s hogy ebben a megemlékezésben együtt működhettünk Esztergom városával, s támaszkodhattunk segítségetekre.” A Balassa emléktúrára május 26-án került sor, amikor a résztvevők megtekintették a költőnek és családjának az emlékhelyeit Balassa szülővárosától, Zólyomtól a temetkezési helyéig, Hybbéig. Sebő József a Társaság vezetőségi tagja az Esztergom és vidéke 1994. jún. 9.-i számában a következő rövid cikkben ismertette ezt az utat: „A városunkban tartott Balassi-konferencia vendégei és Esztergom polgárainak egy maroknyi csoportja május 25-én kelt útra, hogy tiszteletét tegye a költő sírjánál, a felvidéki Hybbén. A konferencia résztvevői négy busszal utaztak, mivel azonban nem magyar állampolgárok is voltak közöttük, Parassapuszta-Ipolyság felől közelítették meg Szlovákiát. Mi esztergomiak a párkányi kompnál gyülekeztünk – aranyló reggeli időben. Csoportunk vezetője Iványi Pál, az esztergomi idegenvezetők doyenje volt. De velünk utazott a szlovákból is perfekt, majd nyolcvan éves Besey László – és a Balassi versmondó verseny győztesei, köztük a muzslai Árendás Csaba, aki Párkányban csatlakozott hozzánk. Édesapja még egy kosár – a családi pékségben sütött – dióscsigával és néhány üveg „valódi szőlőn termett” borral is ellátott bennünket útravalóul. (Hiába, „borivóknak való” nélkül Balassi-túrára indulni nem ildomos.) Ipolyságon hiába várakoztunk az említett négy buszra, ők még nem érkeztek meg. (Utunk végcéljához, a hybbei templomhoz is csak némi késéssel.). Gyönyörű időben és gyönyörű tájakon haladtunk végig. (Pécsi L. Dániel, a dorogi Megbékélés napjának főrendezője nem is győzte kattogtatni fényképezőgépét.). Az Alacsony Tátra gerincén csörgedező, fátyolos vízesésekkel csipkézett hegyi patakok mentén keltünk át. Hybbén már vártak bennünket, a község polgármestere, Karol Petrula és a szepesváraljai püspök Imrich Andrej, valamint a pozsonyi magyar kulturális intézet munkatársai. A Balassi hamvait rejtő templom előtt a Musica Historica együttes hangulatos reneszánsz zenével fogadta az érkezőket. Majd a község polgármestere köszöntötte a magyar Amphion-konferencia résztvevőit. Ezután Szabó Géza irodalom-történész, a konferencia titkára emlékezett a költőre. – Balassi a görög mondabeli hős, Amphion példáját követve lantjának varázs-hangjaival építette föl szétszórt kövekből a magyar nyelvű poézist. (Szabó Géza szavait rögtön szlovákra is fordították.). Bent, a templom szentéjében először a magunkkal hozott koszorúkat helyeztük az emléktábla elé. Az esztergomi polgárokét Iványi Pál és Szederné Pereszlényi Márta, az esztergomi önkormányzatét Nagyfalusi Tibor és e sorok írója. A frissen felújított nagyméretű emléktábla előtt állva feltűnt egy apró betűs sor az „Állíttatta Liptó vármegye közönsége 1898” felirat alatt, mely szerint a szépmívű tábla faragója nem más, mint a híres süttői kőszobrász, Gerenday Antal. A koszorúzás után magyar és szlovák nyelvű mise vette kezdetét, melyen Imrich Andrej püspök úr is szólt a hívekhez – kiemelve a tolerancia és a kölcsönös megértés szükségességét. Végül megzenésített Balassi-versekkel zárult a megemlékezés. Az ünnepség végén megkérdeztem a pesti busszal érkezett Faragó Józsefet, kolozsvári egyetemi tanárt, az MTA tiszteletbeli tagját, számára milyen érzés volt Balassi sírjánál állni? – Ilyen utazásokon érezni igazán, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Öreg koromra kellett megélnem, hogy eljuthattam ide. Besey Laci bácsi még váltott néhány gondolatot a község polgármesterével, aki szerint az ilyen találkozókra nagyon nagy szükség van. Utunk következő állomása Liptószentmiklós volt, ahol megnéztük a gótikus Szent Miklós templomot és a Palatínusok házát, ahol kimondták Juráj Janosík, a szlovák Rózsa Sándor halálos ítéletét. Indulás előtt Gyárfás tanárnő még vásárolt némi igazi liptói túrót, és folytattuk utunkat. Visszafelé még megálltunk a zólyomi várnál. Bemenni ugyan már nem tudtunk, de a versmondó verseny győztesei a várkapuban egy-egy szép Balassi-vers elmondásával ajándékoztak meg bennünket. Esztergomba este tizenegykor érkeztünk meg.” A túrák az Esztergom-Párkány közötti híd megépítése után természetesen azon át kezdődtek és fejeződtek be. Az első túrákat az Esztergom Barátok Egyesülete (EBE) kezdeményezte, de ezeken az EBBT tagjai is rendszeresen részt vettek. A jubileumi évben dr. Horváth Gáborné Esztergom és vidéke 1994. okt.20-i számában külön oldalt kapott a költő több munkájának eredeti példányaiból vett idézetekre. Ezután nagyobb jelentőségű Balassával kapcsolatos esemény volt 1999-ben a Balassa-emlékhét. A gazdag programban találhatjuk a Balassa vetélkedőt a B. Általános iskolában és emlékestet a Dobó gimnáziumban, a szavalóversenyt a Szt. István Gimnáziumban (június 3.-án, 5.-én és 8.-án). Május 31.-én a Balassa emlékülésen Meggyes Tamás polgármester és dr. Leel-Őssy Lóránt elnök megnyitó szavai után először került sor a Balassa emlékplakett átadására. A kitüntettek: dr. Horváth István múzeumigazgató, Reményi Károly a zeneiskola igazgatója és a Balassa-kórus vezetője, Nagyfalusi Tibor a Babits könyvtár igazgatója voltak, akiknek érdemeit az elnök méltatta. Ezután előadások hangzottak el dr. Horváth István, dr. Pifkó Péter, dr. Szállási Árpád és Tóth Krisztina részéről. A Balassa emlékest gazdag műsorát Reményi Károly szervezte, akinek az emlékérmet ez alkalommal adták át. Az emlékesten ismertük meg Balassagyarmat származottjának Csikász István költőnek a Balassával kapcsolatos alkotásait is (Levelek Bálint Úrhoz, Temetőország, Kesergő ének Bálint Úrhoz). A kilencvenes években, valamint az új ezredév kezdeti éveiben ismét gazdag az EBBT program listája. Az említett Balassa éven (1994) és Balassa emlékhéten (1999) kívül a tagok aktivitása fokozódott az „Esztergomi Írószobák”-ban, a Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencián, a Mecenatúra programban, a Vitéz János Főiskola rendezvényein, újabb Esztergom Évlapjai kiadvánnyal, Babits-emlékülésen, a Budapesten rendezett Balassa-kard átadási ünnepségen, valamint a Magyar Örökségi díj átadásán, „Mater et Magistra” konferencián, az „Egyházakkal az Európai Unióba” című rendezvényen és a „Magyar kultúra napja” megyei rendezvényein. A Társaság aktívan foglalkozott a dunai vízlépcső ügyével is 1998-ban, amit egyes tagok eleinte a város fejlődését segítő pozitív jellegűnek minősítettek, majd egységesen a dunai vízlépcső ellen szavaztak. A Társaság előadásra hívta meg 2000-ben Melocco Miklóst, a Szent István évben emelt gyönyörű szobor alkotóját. A társaság tagjai aktívan részt vettek az első „Hazaváró találkozó” szervezésében 2001.-ben. A Balassa-évben 2004.-ben ismét több rendezvény foglalkoztatta a Társaságot. A szokványos, de ünnepélyesebb szobor-koszorúzás után új emléktábla avatásra került sor a Kis Duna partján (Katona István u. 8 sz. ház falán) ahhoz a helyhez közel, ahol a költő dr. Horváth István kutatásai szerint megsebesült. Az emléktáblát Nagy János szobrászművész alkotta. Itt miután Koditek Pál városi képviselő, az EBE elnöke a költőre emlékezett, dr. Horváth István avató beszédet mondott, Meggyes Tamás polgármester felavatta az emléktáblát. Ezután Kántor János grafikusművész, tanár Balassa-kiállítását szemlélhették meg az érdeklődők a régi várfal maradványán. Egy hónappal később a XXXII. Országos Honismereti Akadémián, ahol dr. Horváth István, dr. Ortutay András, dr. Leel-Őssy Lóránt, dr. Szállási Árpád, dr. Cséfalvay Pál, dr. Pifkó Péter, dr. Pifkóné Zachar Anna és dr. Bárdos István tartottak előadásokat, majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a helyi Balassa Klub nov. 18.-án Párkányban. Emlékkonferenciát rendezett dr. Pifkó Péter, dr. Leel-Őssy Lóránt, dr. Horváth István előadásával (ez utóbbiak a kötetben olvashatók). A rendezvénnyel kapcsolatban emléktúra is volt Párkánytól Hybbéig és vissza Esztergomig. Melléklet A Balassa Bálint Társaság működése 1980-2005 évig 1980. dec. 11. Közgyűlés. A tagság névjegyzéke a szekciókban. Nemeskürty István: Balassa Bálint. Nagyfalusi Tibor B.B. Verset szaval. Dr. Bárdos István: „A BBT története” című előadása. dec. 14. Cs. Nagy Lajos cikke a Dolgozók Lapjában: A költő, aki játszott a nevével: „A” vagy „I”. 1981. aug. 28. Babits-emlékülés. A költő halálának 40. évfordulóján Nagyfalusi Tibor mondott beszédet. okt. 4.-9. VIII. Komárom megyei Levéltári napok: Ortutay András, Pifkó Péter, Hegedüs Rajmund, dr. Szállási Árpád, Juhász-Nagy Zsuzsanna előadásaival. okt. 28. Társadalomtudományi Szekció: Ankét Esztergomban a megyei és helyi lapok főszerkesztőivel. nov. 24. Társadalomtudományi Szekció: Dr. Leel-Őssy Lóránt, dr. Szállási Árpád, dr. Szontágh Csaba: Az egészségügy helyzete a társadalomban. 1982. márc. 19. BBT Művészeti Szekció: Homor Kálmán: Kihasznált és ki nem használt lehetőségek a város fejlesztésében. ápr. 12. Dr. Bakonyi Pál: Műveltségkép az ezred fordulón (Cs. Nagy Lajos a vitáról ír a Dolgozók Lapjában.) okt. 2. BBT építész- és művésztagjainak kiállítása. Nagyfalusi Tibor cikke a Dolgozók Lapjában. nov. 15. Komárom megyei Levéltárral közös felolvasó ülés. Dr. Beke Margit (Az Esztergomi Székesfőkáptalan magán-levéltárának ismertetése), Ortutay András: (Kulturális és szociális kiadványok Esztergom… számadásaiban 1848 előtt), Pifkó Péter (Az esztergomi Dalárda működése), Kaposi Endre (Jaschik Álmos és Esztergom), dr. Bárdos István (Olvasókörök tevékenysége Esztergomban 1920-1930). dec. 16. Közgyűlés. Dr. Kosáry Domokos: Katona István és a magyar történetírás fejlődése. 1983. jan. 25. Egyiptomi utazási élmények (Cséfalvay Pál) febr. 3. Építési feladatok az esztergomi Várhegyen. (Vukov Konstantin) márc. 16. Filmankét Kollányi Ágostonnal ápr. 12. A KEMOTON elmélet (dr. Gánti Tibor, dr. Hortobágyi Tibor) máj. 16. Találkozás dr. Buga Lászlóval máj. 27. A Balassa szobor megkoszorúzása szept. 14. A Babits műhely - A Babits irodalom (dr. Apró Ferenc, dr. Szállási Árpád (Városi Könyvtárral közös rendezvény.) okt. 3. Az esztergomi Duna-híd sorsa. Vukov Konstantin: A Duna-híd története 1944 Karácsonyáig. – Nagyfalusi Tibor: Versek a hídról. – Revitzky János: A Duna-híd sorsa a II. világháború után, újjáépítésének szükségessége és lehetőségei. okt. 9. Kiállítás az esztergomi Bazilika régi tervrajzaiból (a Balassa Múzeummal közösen) nov. 21. Az Új Forrás Babitsról (dr. Payer István, dr. Zajovits Ferenc, dr. Monostori Imre. – A Városi Könyvtárral közösen) nov. 22. Felolvasó ülés a Levéltári Napokkal nov. 28. Babits és Németh László (dr. Monostori Imre. – (A Városi Könyvtárral közösen) dec. 19. Évi közgyűlés. Adalékok Esztergom török uralom utáni történetéből. (Hegedűs Rajmund) 1984. jan. 15. Értékválság napjainkban (Más szervekkel közös rendezvény, dr. Hankiss Elemér) jan. 26. Liszt Ferenc és Esztergom ( Baróti István) febr. 23. Modern filmművészeti törekvések - kísérleti film (Petemák Miklós) máj. 30. Balassa Bálint szobrának meg-koszorúzása júl. 3. A Magyar Vízügyi Múzeum metszettárának legszebb darabjai (Kaján Imre) Magyar Vízügyi Múzeummal közösen. okt. 13. Az Esztergomi Fürdő Szálló és uszoda régi tervrajzai c. kiállítás. nov. 19. A Levéltári Napokkal közös rendezés nov. 26. Esztergom iskolaváros - Vita a város középiskoláinak helyzetéről. (Simon Tibor, Szóda Ferenc) dec. 18. Évi közgyűlés. Az Esztergomi vár fénykora a legújabb kutatások tükrében. (dr. Horváth István és Vukov Konstantin) 1985. márc. 15. Koszorúzás a Honvédtemetőben. márc. 22. Évi közgyűlés. Adalékok Esztergom török uralom utáni történetéről. (Hegedűs Rajmund) márc. 26. A társaság építész tagjainak kiállítása a Városi Könyvtárban. máj. 3. Beszélgetés az MSZMP XIII. Kongresszusáról (Kaposi Endre) jún. 3. Balassa Bálint szobrának koszorúzása jún. 9. Dr. Zolnay László búcsúztatása Budapesten (dr. Horváth István) szept.16. Filmankét Kollányi Ágostonnal. (Más szervekkel közös rendezésben) nov. 15. A szerb művészet emlékei. (dr. Vukov Konstantin) nov. 25. Tankönyvelmélet-, tankönyvbírálat (Tanítóképző Főiskolával közösen dr. Horváth Gáborné) dec. 9. Évi közgyűlés. Tisztújítás. 1986. jan. 22. Találkozás dr. Soós Pál kandidátussal: Művelődéspolitikai kérdések. 1986. BBT. névjegyzéke 1986 BBT. megváltozott elnökségi névjegyzéke márc. 21. A Vitéz stúdió freskóinak értelmezése a gnosztikus és alkimista szimbólumok tükrében. (Kazanlár Emil Ámin) máj. 30. Balassa Bálint szobrának koszorúzása. okt. 7. A pálos rendi építészetről. (dr. Gurzsik Tamás) okt. 15. Találkozás kubai kultúrpolitikusokkal. okt. 27. Szendrey-Karper László székfoglaló koncertje nov. 24. Felolvasó ülés a Levéltári Napok keretében dec. 15. Évi közgyűlés. Kisvárosi hatalom és értelmiség. (dr. Bánlaky Pál) 1987. márc. 15. Kaposi Endre: Beszámoló a BBT munkájáról. Cikk az Esztergom és Vidékében máj. 19. Műhelyvita az Esztergom Évlapjai c. 1985-ös ipartörténeti kötetéről. (A METESZ és az MTA Üzemtörténeti Szakosztályával közösen.) máj. 29. Balassa Bálint szobrának megkoszorúzása. Hegedűs Rajmund temetése. szept. 10. „Esztergomi írószobák" I. (dr. Zajovits Ferenc, Vezette: Nagyfalusi Tibor) nov. 30. "Esztergomi írószobák" II. (Emlékezés Dévényi Ivánra. Vezette: Nagyfalusi Tibor, közreműködött: Mucsi András művészettörténész és dr. Zajovits Ferenc) dec. 10. Évi rendes közgyűlés. Demokrácia és értelmiség: Dr. Kiss Arthur politológus. 1988. márc. 13. Elnökségi ülés ápr. 11. Kaposi Endre: Beszámoló a BBT munkásságáról. ápr. 25. Varga Dezső restaurátor előadása (műhelybeszélgetés) dec. 12. Közgyűlés. Elnökválasztás: Dr. Leel- Őssy Lóránt. dec. 14. Dr. Horváth István: Egy XIII. századi kézirat az esztergomi Szt. Adalbert templomról. 1989. jan. 25. Tudományos ülés: Ortutay András: Komárom-Esztergom vármegye megszűnése és Komárom megye létrejötte márc. 13. Elnökségi ülés: A BBT 138. sz. alatt társadalmi szervezeti nyilvántartásba vétele ápr. 10. BBT. „Esztergomi írószobák” 4. találkozója. Flórián Mária bemutatása a Költészet napja alkalmából (Nagyfalusi Tibor) ápr. 11. Majer István évforduló és emlékkiállítás megszervezésének terve ápr. 14. Martsa Alajos halálának 10. évfordulós megemlékezése máj. 09. Tiltakozó nyilatkozat a nagymarosi vízlépcső ügyében: 16 társadalmi szervezet és közület állásfoglalása júl. 06. Elnökségi ülés az 1995. évi világkiállítás esztergomi lehetőségeiről aug. 28. A Társaság új alapszabályának megalkotása szept. 30. Tudományos konferencia (Tanítóképző Főiskolával együtt).” Demokrácia és közigazgatás” címmel. Műsor: Kaposi Endre: Elnöki megnyitó. Ortutay András: A vármegyerendszer és a megyerendszer történelmi szerepe. Dr. Tóth József: A társadalmi autonomitás és a közigazgatás. Dr. Bánlaky Pál: A helyi társadalom autonómiája, mint a demokratikus megújulás alapfeltétele. dec. 18. Évi rendes közgyűlés: A pálos rend alapítása, története és magyarországi ujjászervezése 1990. ápr. 9. Elnökségi ülés. máj. 7. A BBT „Esztergomi írószobák” 6. találkozója: dr. Leel-Őssy Lóránt „A megbénult ember” című könyvének bemutatása. (dr. Szállási Árpád). Vitéz János emlékkönyv kiadásának nyomdai előkészítése (dr. Bárdos István). máj. 14. Vukov Konstantin tagunk a visegrádi palotát mutatja be a király halálának 500. évfordulója alkalmából. máj. 15. Kaposi Endre titkár levelet irt a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak regionális helytörténeti, honismereti kutatások pályázati támogatása ügyében. jún. 02. Dr. Kosáry Domokos MTA elnöke, Társaságunk tiszteletbeli tagjának köszöntése kitüntetése alkalmából. nov. 26. BBT „Esztergomi írószobák” 8. találkozója: Egy ősi polgárház családi íróasztalánál. Dr. Prokopp Gyula († 1983), dr. Prokopp Gyuláné dr. Stengl Marianna, dr. Prokopp Mária munkásságának bemutatása (Mucsi András és Nagyfalusi Tibor) dec. 10. A BBT 10 éves alapítási évforduló: Elnöki megnyitó (dr. Leel-Őssy Lóránt), A BBT 10 éve Esztergom társadalmi életében (Kaposi Endre), Az Annales Strigonienses szerepe a várostörténeti kutatásban (Tapolczayné dr. Sárai Éva), A BBT perspektívája Esztergom helyi társadalmában (dr. Bánlaky Pál), elnöki zárszó. dec. 18. Csoóri Sándor a Társaság tiszteletbeli tagjának ünnepi szerzői estje. Az „Esztergomi töredék” című könyv bemutatása (Nagyfalusi Tibor) 1991. jan. 14. Kibővített Elnökségi ülés. Napirend: Esztergom tudományos közéletének helyzete és perspektívája. ápr. 25. A Társaság ankétot rendez „Az Alkotmánybíróság Esztergomban” címmel. máj. 29-31. Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencián (Az egyházak a változó világban) aktív részvétel. aug. 4. Babits Mihály Esztergom-előhegyi házának megkoszorúzása a költő halálának 50. évfordulója alkalmából (Pifkó Péter bemutatója) okt. 20. A Társaság felhívja a Polgármestert (dr. Könözsy László), hogy szorgalmazza az 1989-ben hozott törvény megvalósítását, ami az Alkotmánybíróság székhelyét Esztergomban rendelte. Erre vonatkozóan a Sándor-palota felújítására is javaslatot tett. dec. 11. Közgyűlés. Olajos István: Polgárság és mecenatúra. Beszámolók. 1992. máj. 21. Közgyűlés (Kaposi Endre beszámolója). Megemlékezés Simor János halálának 100. évfordulójára: Beke Margit: Simor érsek tudományos pártoló és könyv- gyűjteménye, Cséfalvay Pál: A műgyűjtő és építtető prímás. Ugyancsak Ő mutatta be a Simor emlékkiállítást. máj. 22. „Művészetpártolás, mecenatúra, köz- gyűjtemények Magyarországon” konferencián a BBT tagjai a következő előadásokkal szerepeltek: Dr. Szállási Árpád (Helischer József könyvtára), dr. Leel-Őssy Lóránt (A mecenatúra pszichológiai vonatkozásai), dr. Bárdos István, dr. Beke Margit („Az egyházak a változó világban” című könyv bemutatása), dr. Pifkó Péter (A mecénás Majer Istvánról) okt. 21. Elnökségi ülés (következő évi tervek). nov. 16. Csombor Erzsébet levele a 1993-as tervekről dec. 14. Közgyűlés. Dr. Korzenszky Richárd: Az egyházi iskolák és azok visszavétele. Dr. Gaál Endre: A Vitéz János főiskolára vonatkozó konkrét intézkedések és elképzelések. Gárdai Zoltán: A hallgatók és tanári kar részéről felmerült kérdések. Főtitkári beszámoló (dr. Pifkó Péter). Vita arról, hogy kit tekintsünk írónak? (Kaposi Endre, Nagyfalusi Tibor, dr. Leel-Őssy Lóránt, dr. Bárdos István). Az Annales ügye (dr. Bárdos I.). Hybbe-i program (dr. Horváth Gáborné). 1993. jan. 15. Dr. Horváth István a Szent István Díj Alapítvány kuratóriumi tagja márc. Tagságunk az „Esztergomi Civil Kerek-asztal” új szervezetében. ápr. 28. Részvétel az „Egyházakkal az Európai Unióban” konferencián. jún.14. Közgyűlés. Csombor Erzsébet levéltári igazgató ismertette az év tudományos terveit (Emlékülés az Árpádházi királyokról, júliusban néprajzi konferencia) és kéri a BBT tagjainak aktív részvételét. Dr. Beke Margit javaslata: Majer István emlékülés sorozat. Dr. Horváth Gáborné javaslata: A 80 éves Kollányi Ágoston köszöntése és emléktábla-avatás. dec. 15. Közgyűlés. Babits-emlékülés. 1994. febr. 14. -okt. 16. Balassa-év. – 400 éves halál jubileum. máj. 19. A Magyar Posta Balassi emlékbélyeget bocsát ki. máj. 26.-30. Balassa emlékhelyek (túra): Esztergom, Balassagyarmat, Zólyom, Hybbe, Kékkő, Budapest, Krakkó máj. 27. Dr. Horváth István (ostrom, koszorúzás), dr. Ortutay András (levéltári adatok), dr. Pifkó Péter (címer). Lengyel ford.: Teresa Wolowska. máj. 29. „A magyar Amphion” c. film vetítése a TV-ben. jún. 03. „Esztergomi Helikon” kiadása: Nagyfalusi Tibor, Virág Jenő) 1995. febr. 16. Közgyűlés: Dr. Bánlaky Pál előadása dec. 11. Közgyűlés. Dr. Szállási Árpád: Rumy család és Esztergom. 1996. dec. 02. Közgyűlés. : Dr. Püspöki-Nagy Péter Első magyar érsekség. 1998. febr. 27. Cséfalvay Pál igazgató megnyitja a felújított Főszékes-egyházi Kincstárt. Részvétel a szabadságharc 150. évforduló ünnepségein (túra, kiállítások stb.) ápr. 29. Arany János Országos szavalóverseny (szervezés, idegenvezetés). máj. 27. „Egyház és politika a XIX. századi Magyarországon” konferencián aktív részvétel. jún. 6. Sobieski emléktúra. júl. „Piktor” nemzetközi honismereti és művészeti nyári táborban több tag szereplése. aug. 14-18. „Európai Napok” minden rendezvényén aktív részvétel (festmény és fotókállítás). dec. 14. Közgyűlés. Egy XVIII. századi kézirat az esztergomi Szt. Adalbert templomról (dr. Horváth István). Vízlépcső-ügy 1998-ban 1999. máj. 31. Balassa emlékhetek. Balassa emlék-plakett (dr. Horváth I., Nagyfalusi Tibor, Reményi Károly). Ünnepség, előadások. 1999. jún. 05. Balassa emlékest (405. évforduló: halál). Zenés, irodalmi műsor. dec. 12. BBT. névjegyzéke, pénztári beszámoló: Lázár Sarolta 2000. jan. 19. Az Annales-re a Millenniumi Kormánybiztos 100 000 Ft-ot adott nov. 26. Közgyűlés: Annales bemutatása (dr. Bárdos I.). Esztergomi írószobákban szereplés. dec. 15. Közgyűlés. Melocco Miklós: Az ihlet erőszakos pillanata. 2001. máj. 23. Hazaváró találkozó szervezésében vállalt aktivitás máj. 31. Balassa Bálint szobrának megkoszorúzása. Emlékséta (dr. Horváth I.) nov. 26-28. Több tagunk részt vette az elszármazott esztergomiak számára szervezett első Hazaváró találkozó előkészítésében és lebonyolításában. 2002. máj. 28. Balassa múzeum: dr. Horváth István máj. 30. Balassa Bálint szobrának megkoszorúzása, előadó Koditek Pál. 2003. febr. 14. Részvétel a Balassa-kard átadási ünnepségén (Vári Fábián László költő) Budapest. márc. 18. A „Civil műhelyek” létrehozása. 2004. febr. 29. Balassa Bálint: szoborkoszorúzás és emléktábla avatás Koditek Pál, dr. Horváth István jún. 28. - júl. 2. XXXII. Előadások az Országos Honismereti Akadémia programjában (dr. Horváth István, Ortutay András, dr. Leel-Őssy Lóránt, dr. Szállási Árpád, Cséfalvay Pál, dr.Pifkó Péter, dr. Pifkóné Zachar Anna, dr. Bárdos István) nov. 18. Balassa Bálint Emlékkonferencia Párkányban, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma rendezésében. Előadást tartott: dr. Pifkó Péter, dr. Leel-Őssy Lóránt és dr. Horváth István. nov. 21. Balassa emléktúra Párkánytól Hybbéig és vissza Esztergomig. 2005. jan. 12. Közgyűlés. Dr. Horváth Gáborné: máj. 30. Balassa szobor és emléktábla koszorúzása. Dr. Horváth István emlékezése. Két szavalat a Balassa szavalóverseny két diákjától /Dr. Leel-Őssy Lóránt/
Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!