Bejelentés


Pifkó Péter honlapja Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes. / Einstei


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









BALASSA/I/ BÁLINT ÉS ESZTERGOM SZÜLETÉSE 14. „Mondják jövendölők bizonnyal énnékem, Hogy születésemben Venus megkért éngem, Arra, hogy csak magának szolgáltasson vélem. Olyha, mintha hinném enmagam is ez szót, Mert látom, hogy Venus kíván nékem sok jót, Szerelmimben mert gyakran hoz énnékem hasznot. Reám eleitől fogva gondot viselt, Mint fogadott fiát, erkölcsemben kedvelt, Látván természetemet, jól magához nevelt.,,,,” Az első jelentős esztergomi forrás, amely nagy reneszánsz költőnkhöz, Balassa Bálinthoz kapcsolódik, az úgynevezett Balassa Biblia, ami a Főszékesegyházi Könyvtárban található. A biblia Balassa Andrásnak, Bálint unokabátyjának birtokában volt, s 1568-ban fia Zsigmond örökölte. S veje Révai András által került Révai Pálhoz, aki esztergomi kanonok lett. Meghalt 1770-ben. Az ő hagyatékából került a Biblia a Főszékesegyházi Könyvtárba. A Bibliát nem csak olvasták, de krónikaként is használták A könyvben az első bejegyzések Balassa Andrástól származnak, az utolsók Révai Andrástól. A Bibliából derült ki Balassa Bálint pontos születési időpontja és halálának körülményei. Korábban Balassa születését 155l-re tették, s így jelent meg valamennyi korábbi lexikonban és forrásban. A Bibliát 1934-ben fedezte fel újra Zákonyi Mihály levéltáros, könyvtáros, s az Esztergom Évlapjaiban ismertette. A költő születéséről Balassa András ezeket a sorokat jegyezte fel a Bibliában: „1554. lett Balassa Bálint október 20-án 9 órakor délelőtt szombati napon Zólyomban.” HÁZASSÁGA ÉS VÁLÁSA 35. „Régi szerelmem nagy tüze Hamuvá vált vala szinte, De ím, nem tudom, mi löle, Hogy bennem meg felgerjede. Elvált hív szeretőm miatt Új bánat nagy kínnal fogyat, De nem látom semmi módját, Mint oltsam szerelmem lángját. Mert mint mérges nyíllal lőtt vad, Kiből nyílvas ki nem szakad, Fetreng, sem élhet, sem halhat, Úgy tűr én szívem fájdalmat. Hogy véletlen most Cupido Meglőtt az mordály áruló, Maga hittel lőn köztünk szó, Hogy frigyünk lenne állandó…” Balassa Bálint életének másik nagy sorsfordulója házasságkötése, majd két évre rá válása is Esztergomhoz kapcsolódik. A válási per az esztergomi érsekség és szentszék előtt folyt. Mivel Esztergom 1543-tól török uralom alatt volt, ezért a pert Pozsonyban és Nagyszombatban folytatták. Balassa Bálint 1585. karácsonyán feleségül vette Dobó István lányát, Krisztinát, Várday Pál özvegyét, aki első unokatestvére volt. Eközben perben állt Krisztina erőszakos és kapzsi testvérével, Dobó Ferenccel, aki többek között Sárospatak várát is bírta. Bálint igazi célja nem az özvegy unoka¬húg kezének elnyerése volt, hanem a pataki vár Dobó Ferenctől való megszerzése. A titokban kötött házasság az első pillanattól kudarcra volt ítélve, s a vár elfoglalására szőtt terveknek sem volt realitásuk. Bálint mindent megtett annak érdekében, hogy legalább feleségét meg¬tartsa. Megtagadta szülei hitét, s áttért a katolikus vallásra. Ennek ellenére Dobó Ferenc felségsértéssel és vérfertőzéssel vádolta, s pert indított ellene, sőt azzal is megrágalmazta a Szentszéknél, hogy 1586-ban született János fiát a mohamedán hit szerint neveli. Végül 1587 novemberében megszületett az ítélet, amelyet Kutassy János esztergomi kanonok, későbbi esztergomi érsek fogalmazott: „ közöttük semmilyen törvényes és isteni törvényeknek megfelelő házasság nem történhetett és együttélésük vérfertőző, az isteni akarattal és a kánoni törvényekkel ellenkező együttélés volt,” s fiuk is törvénytelen. Így a válást kimondták. Dobó Krisztina Gersei Pethő Gáspár felesége lett, míg Balassa Bálint ismét szerelemre lobbant a megözvegyült Losonczy Anna iránt. János fiukat is a Balassákra hagyta, akit egy ideig Anna (Forgách Miklósné) és Mária (Paczot Ferencné) nevelt. Tizenhárom évesen Bocskay fejedelmi udvarába küldték, majd Boleszlóba ment tanulni, ahol 1601. december 12-én meghalt. SEBESÜLÉSE ÉS HALÁLA 61. Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak. Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek. Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság múlatságok. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek. Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerteszerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe! Balassa Bálint megsebesülésének és halálának Esztergom volt a helyszíne. A Balassa család 1526-tól, a mohácsi csatától, elkötelezett híve volt a török ellni harcoknak. Bálint nagyapja, Balassa Ferenc a mohácsi csatamezőn halt hősi halált. Apja, Balassa János életének nagy részét a török elleni harcokra áldozta. Bálint a vitézséget, kardforgatást is apjától tanulta kékkői várukban. Anyja, Sulyok Anna családja is szintén a török elleni harcokban jeleskedett. Érthető ez számunkra, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a szerencsétlenül fogságra vetett Török Bálint, a Sulyok lányok apjának, Sulyok Balázsnak első unokatestvére volt. Sulyok Sára kérője Dobó István egri várkapitány. Amikor összeházasodtak, még nem sejtet¬ték, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb haditettében, Eger várának védelmében kell hősiesen helytállniuk Miután birtokaik nagy részét a török foglalta el, így érdekük volt a várak visszavétele. Erre nyújtott alkalmat az úgynevezett hosszú -vagy más néven tizenöt éves - háború (1591-1606), amely a .Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén Mivel a Balassa család ősi birtokai közé tartozott a török megszállás alatt lévő: Kékkő, Salgó, Somoskő vára, 1593. őszén és telén Pálffy Miklós csapatai visszafoglalták ezeket a várakat a töröktől,amelyből Bálint is hősiesen kivette részét. A nógrádi vár visszavétele után a királyi csapatok május 4-én Esztergom alá érkeztek. Isza bég már felkészült az ostromra. Őrségének létszáma elérte a 3000 főt, és mivel a túlparti Párkány palánkja török kézen maradt, Budáról vízi úton több ízben is erősítést kapott. Így módjában állt megerősíteni és védeni a Szent Tamás-hegyet és a külvárosokat, sőt kitörésekre is vállalkozhatott. A szövetséges had a 15 000 magyarral együtt a szemtanúk becslése szerint elérte a 35-50 000 főt. Mátyás főherceg, főparancsnok tábormestere Ferdinánd Hardegg, a tüzérek parancsnoka Leo Gall volt. A magyarok közül elsősorban Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György töltött be fontosabb tisztséget. Megjelent humanista értelmiségünk színe-java is: a történetíró Istvánffy Miklós; a másik krónikás szemtanú Illésházy István. A magyar és a török forrásokból (legfontosabb utóbbiak közül Kjátib Cselebi krónikája) az derül ki, hogy a várőrség az ostrom során tetemes veszteségeket szenvedett, talán másfél-kétezer embert is vesztettek, mégis ellenálltak. A Szent Tamás-hegyi erődítés ostroma majdnem két hetet vett el. A törökök keményen védekeztek. A Víziváros nyugati oldalán május 19-ére lőttek rést. Hardegg sürgette a rohamot, mások még korainak tartották, végül Pálffy és Nádasdy rohamra vitte a magyarokat. A rohamozók között ott volt Balassa Bálint is. A rést a legjobb török vitézek védték. A rohamozók közül kétszázan vesztették életüket, de a résen behatolni nem tudtak, kénytelenek voltak visszavonulni. Pálffy többedmagával csak úgy menekült meg, hogy egy emlékkőhöz húzódott. „…e harcban a serény éfjú, Balassa Bálintnak, ki Marsnak és Pallasnak egyenlőn szolgált, mindkét ágyéka átlövetett, mely sebben, csontsérelmet nem szenvedett…” A rohamot visszaverő törökök is jelentős veszteséget szenvedtek. Kara Ali bég katonáit biztatva esett el: homlokon találta egy golyó. Az „Ő felsége hadnagyaként” Balassa Bálint mellett rohamozó Thurzó György királyi kamarás, a későbbi nádor így számolt be erről az eseményről feleségének: „Tegnap ismét az második várasnak, holott az víz vár vagyon, mentünk vala ustromnak. Pálffy uram is jelen volt. Bizony soha életemben én is nagyobb szerencsén nem voltam, mert ezer puskánál, szakállosnál és taraszknál többel lőttek hozzám. Az ustromrul az német gyalog futamodott volt meg, mind bal kéz felől s mind jobb kéz felől sok ember hullott el mellettem… Balassi Bálint is sebesült.” A sebesült költőt feltehetően a királyi városon kívül levő szentkirályi táborba vitték. Itt álltak Mátyás főherceg sátrai. Mellette volt Dobokay Sándor hitszónok, jezsuita szerzetes, aki így emlékezett meg szenvedéseiről. „…1594 esztendőben Pünkösd havának közepiben Esztergom vára ostromán halálos sebekbe esett volna, betegágyában, Esztergom várasában gyakran nálla voltam és vele sokat beszéllettem. Ott voltam akkor is, mikor ugyanazon Pünkösd havának huszonhatodik napján keresztyény módra meggyúnván utolsó órájához szépen készült. Ráhallgattam arra is, mikor, az mi idvezítő királyunknak és az ő szent anyjának az szeplőtelen szűz Máriának kegyes ájtatos szókkal magát teljességgel ajánlotta. Jól értette az éles elméjű vitéz ember, minemű tisztelettel tartoznék Asszonyának, úgymint az vitéz magyar nemzetnek, Istene és szent fia előtt kiváltképpen való szószólójának. Igen értette és tudta azt is, miképpen kelljen Urát tisztelni, miképpen kelljen szükségében és nyavalyájában szent Felségéhez folyamodni s teljességgel benne bízni: Mert mikor az gyóntató lelki atya, látván fájdalmi miatt való nagy kínját, bíztatná: Erre válaszként utolsó szavai ezek voltak. "Christus megholt én érettem, és én hogy kételkedjem? A Te katonád voltam, Uram és az te seregedben jártam…..mindezek felette ez árnyékvilági pályafutását is vitézi módra végezé.” 1594.május 30-án. Esztergom 1594-es ostroma sikertelen maradt, s amikor elterjedt a hír, hogy Szinán pasa serege közeledik a szövetségesek 56 napi harc után június 29-én elvonultak Esztergom alól. Még Párkányt sem tudták elfoglalni, hiába rohamozták meg. Csak a következő év hozott győzelmet, amikor tíz évre visszafoglalták a várat Pálffy Miklós kapitánysága alatt Balassa Zsigmond így jegyezte föl a családi Bibliában Balassa Bálint halálát. „Anno 1594. die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek a vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján általment a golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.” és vitettem Újvárra. Aztán nemsokára, mintegy hónap múlva ölték meg a tatárok szegény Ferenc urat /Bálint öccse/, temették együtt mindkettőt Hibbén.” /ma Szlovákia / A hősi halált halt költőnek Rimay János / 1570. k.- 1631 /magyar nyelvű, verses epicédiummal állított emléket. Ő az istenes és vitéz Balassit a bibliai Dávidra utaló szerepjátékkal jellemezte, a profán poétát viszont az antik mítoszra utalva, a „magyar Amphion” névvel ruházta fel. Az ég megvidula, Rajta sok tűz gyúla. Raphael elérkezék ... Sok szép sereg angyal Nagy hálaadással Isten székit meggyűlé, Az Urnak jólétét, Bűnösnek megtértét Vígadással örülé. Föld megszomorodék, S holtát ez vitéznek Siratá, keserűlé. / Rimay/ Himnus Secundus „Csak tereád hadtam életemet, Uram, valamely helyen járok, Bátorságot, eszet, sok jó szerencséket csak jóvoltodtól várok, Orcámról töröld el szép vitézségekkel szégyent, kit mégis vallok, Hogy vidám orcával, szép háláadással én felmagasztaljalak, Ez széles világnak téged hadnagyomnak örömmel kiáltsalak, Vérrel festett szablyát ki adsz olyanoknak, kik zászlód alatt járnak….”/Balassi/ Az „ismeretlen” Balassa Bálint, a 20. század során élte reneszánszát. Költészetét, életének fontosabb eseményeit ekkor sikerült jobban megismerni országosan, így Esztergomban is. AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG Az Esztergom és Vidéke hasábjain 1913-ban Réthey Prikkel Marián bencéstanár indítványozta egy irodalmi kör létrehozását. Egy ilyen kör, társaság alakulására még várni kellett, s csak 1926. április 15-én alakult meg 23 értelmiségi részvételével a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság. A helyi egyházi személyek mint Lepold Antal vagy Dedek Crescens Lajos, Walter Gyula mellett tagja lett a társaságnak Gerevich Tibor, Gróh István, ifj. Zsolt Nándor és Babits Mihály is. Irodalmi esteken mutatkozott be Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Féja Géza, Bányai Kornél. Művészeti, egyházművészeti kiállítások sorát találhatjuk programjaikban. Tudományos kutatásaikat az Esztergom Évlapjaiban tették közzé. A második világháború eseményei és az azt követő politikai viszonyok egyáltalán nem kedveztek egy ilyen társaságnak, s így az elhalt. A város szellemi élete az 1970-es évek elejére kapott újra erőre. Az itt élő festők, fotósok, s az 1973-as ezer éves Esztergom múltját kutató helytörténészek már komoly szellemi erőt képviseltek a város kulturális életében. Úgy tűnt, hogy a városi tanács is számolt ezzel a szellemi erővel, az első civil kezdeményezéssel. s így közművelődési koncepciójában újra felvetődött a Balassa Bálint Társaság újjáalakítása. Az elődök példáját követve 1980. március 21-én alakult újjá a Balassa Bálint Társaság. Elnöke az esztergomi születésű Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmrendező lett. Az elnökség tagjai: dr. Gyarmati Lajos főiskolai tanár, dr. Szontágh Csaba főorvos, Pifkó Péter levéltáros. BALASSA SZOBOR Esztergomban a Várhegy oldalában áll Balassa Bálint szobra, amelyet az „Esztergom megyei vitézek” állítottak. A Vitézi Szék tett javaslatot 1937. július 10-én Esztergom vármegye alispánjának egy Balassa szobor felállítására az 1938-as Szent István évben. A pályázatokra három vitézi címmel rendelkező szobrászt kértek fel. Székely Károly, Szabados Béla budapesti és Holló Kornél helybélit. Pályázataikat februárban be is nyújtották, amelyet Leepold Antal kanonok és Gerevich Tibor Országos Műemlékbizottság elnökének vezetésével tekintélyes zsűri bírált. Gerevich Tibor „elismeréssel adózott a vitézi rendnek, hogy Balassának szobrot kíván állítani és hogy kivitelére rendi tagokat szólított fel, de véleménye szerint ezen pályaművek közül egyik sem üti meg a mértéket és ajánlja, hogy újabb pályázatot hirdessen, illetve ajánlotta, hogy szólítsák fel Dózsa Farkas András, Csucs Ferenc és Buzi Barnabás állami ösztöndíjas szobrászművészeket.” Végül Dózsa Farkas András pályázatát fogadták el, aki vállalta, hogy augusztus 10-ig 6000 pengőért elkészíti a szobrot. Mivel a szobor kijelölt helye az érsekség tulajdonában volt, így szükség volt Dr. Serédi Jusztinián prímás engedélyére is, amit ő meg is adott. A katonaköltő szobrát 1938. augusztus 15-én avatták fel. BALASSA ISKOLÁK A Balassa Bálint Általános Iskola a grandiózus egyházi együttes az úgynevezett kanonoksor lezárásaként szemközt állt a Bazilikával, nem épült annak tengelyébe. Elsősorban Szentgyörgymező diákjai tanultak itt. az iskola bezárásáig. Ezután Balassa Bálint nevét vette fel a Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola. Esztergom évtizedek óta képzi a térség kereskedő-vendéglátó szakembereit. Az iskola kereskedelmi- és vendéglátó szakközépiskolai osztályaiban 1993-tól a szakmai ismeretek mellett színvonalas közismereti képzést is folytat. A 2005-ös tanévtől kezdődően a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskolával egyesülve szakközépiskolai szinten a gazdasági-szolgáltatási szakterület képzését is ellátja. Jelenleg mintegy 70 fős pedagógus és 1000 fős tanulólétszámmal működik. A tanulók sikeres érettségi után kereskedelmi, illetve vendéglátó-technikusi és idegenforgalmi ügyintézői képzettséget kapnak. BALASSA BÁLINT MÚZEUM A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, Knauz Nándor püspök és más gyűjtők (Rényi Rezső, Némethy Lajos, Brenner Ferenc, Einczinger Ferenc, Reviczky Elemér stb.) régiséggyűjteményei képezték. Ferenczy Jákó bencés igazgató 1875-ben alapította meg a helyi "Múzeum Egyletet". 1891-92-ben Récsey Viktor és Knauz Nándor már jelentős ásatásokat végzett Esztergom területén. 1894-ben, Knauz Nándor felhívására alakult meg az "Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat", amelynek célja: 1913 és 1933 között különböző épületekben működött a múzeum, amely ekkor visszaköltözött a Bibliotheka épületébe, ahol 1989-ig maradt. A II. Világháború után államosították a gyűjteményt, ekkor kapta a "Balassa Bálint Múzeum" elnevezést, amelynek élére Zolnay Lászlót nevezték ki. 1969 óta Horváth István a Balassa Múzeum igazgatója. 1968-ban a múzeum megkapta a vízivárosi "Régi Vármegyeházát" ("B"-épület: Pázmány Péter u. 13.). A középkori alapokra épített egyemeletes barokk épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga a régészeti gyűjtemény, a restaurátor műhelyek és a kiállítások. 1987-89 között a Víziváros főterén lévő copf stílusú egyemeletes lakóházat is múzeumi célra átalakítva végleges helyet kapott a múzeum többi gyűjteménye és irodái is, amelyek 1990-ben foglalták el mai helyüket ("A"-épület: Mindszenty tér 5.).
Képgaléria










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!